Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)
II. KÖNYV. I II . SZAKASZ. 233 Kik (a' Vitézek közül) velők jöttenek, még .azon nap, Árpádhoz hé-ereztettek, és egészszen el-b&széllették a' Bihari törtenetet. Más nap', magához bocsátván az Orosz követeket ; éppe.11 azokat a' szavakat hallotta töllök, melyeket Biharon (a' Magyar-vezérlők elŐtt)inondottak. El-fogadta az ajándékokat, és meg-parancsolta : hogy. jó reménségben legyenek. Öszsze-hivatván Vezérjeit (kik akkoron Sepel szigeütyében minden Bú-gondok nélkül múlattak), elötte.k Men-merótnak okasságát elbeszéltette, meg-is-dícsérte. Hallván a' kovetçktul azt is; hogy annak leánnyá (Hanzár) igen tisztességes, é.s2 éppen annyi esztendős lenne, a' mennyit az Ő fia Zoltán számlálna; erre-való-aézve-is szívesen el-fogadca ajánlássait. Követeket küldött tehát hozzája, kiknek «lejükbe adta azokat, melyeket az Or.osz vezér előtt mondaniok költene. I-s.zer :, Meg-dícsérte okosságát : hogy a' szükségnek engedett, és életének szçrenséltéssétül el-állott. II-jzor : Ajanlássait nagyra böcsülli. Tudni-illik a' 7isz4n-túl-lév.Ő. Uradalmát (mivel, leányán kivül , több, örökössé nem vóH na) akkor fogná birtokába venni, midőn. leá-. nyát Zoltánnak feleségül, adgya. iii-ízor :
