Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. III. SZAKASZ. 207 A' Császárnak válgsztássábaft sokat tehetett ekkor a' Római Pápa. Ez hatalmát annyira vitce : hogy híre, és jóváhagyássá' nélkül, új Császárt nem választhattak a' Németeknek Nagygynik. De most (•a

1 Magyaroknak Long obardiábanK léttek-korl se követeket, se l-eve'let nem küldhet vén Rómába ; a' Németeknek Nagygyaik ösZsze-gyükek Portámba, Ott Lajost nem Császárnak; hanem Német-ország' királlyának nevezték. . Ezt L'aitó (a' választóknak egygyike, Mogunciai Érsek) tüstént meg-írta János-pápának, ki-ls (a' Bajoári Püspököknek ártatlauságjokat védelmezvén) végtére ezeket mondgya a' Német királynak előbbi választássa' aliulmatosságáriil : Mért cseleködtük penig ezt a''te parancsod és engedelmed nélkül ; nem >élly'ùk : hogy az Szentségijeinek okosságát fölíil haladgya. Az egyszer bizonyos : hogy azért cselekedtük: mert (mivel kőzetünk és Szentségöd között a' Pogányok állottak) oda-menetelünk Új.'

y meg-gácoltatott: hogy Méltóságodhoz senkit se küldhettünk. De már oly szerencsések lettünk: hogy levelet írhatunk. Kérjük Szentségödet : hogy köz-csinunkat es szabásunkat Uraságodnak áldássá me^-erosícscse A'-mi a' Morvákat illeti: ha okçt Szentségöd .meg-