Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II

. KÖNYV. II. SZAKASZ. 137 gar sereget: hogy maga Labas (viszszá-neramehetvéü többé Belegráclba) egy kis faluba szaladott, melyet Disztrának neveztek. 1 §. 6. Boszszonfsodd s. A' szerensés harcolás után, valamint örvendezett Lehel: hogy a' Bolgárokat meg-verte; úgy boszszoukodott a' Görög Császárra : ki ekkor se segítette a' Magyarokat, noha az 0 számára hadakoztanak. Ugyan azért: hogy a' Görögöknek ezeii hallatlan ravaszságjokat vagy el-fúlelni, vagy meg vetni ne láccattassék ; Követeket küldött Konstancinápolba, és (mind a' Boszszúllásnak , mind a' Pénzre-kapásnak más modgyát, ebbeti az üdoben , nem tudván) az kévánták Leotúl : hogy (mivel ez a' had a' Görögöknek javokra indíttatott) minden el-fogott Bolgár Katonának fejétül egy-egy aranyat fizessen. Ha ezt vagy cselekenni nem akarná, vagy (szokássa szerént) továbbra, mem-meg továbbra halasztaná; minden bizonnyal Konstancinápol alá fognának menni, és száz annyit venni. Leo (Bölcs Iéttére-is) maga' csalfaságait kebelébe hordozván ; Lehelnek fenyegetrsseit tréfára nem vehette. Le-tette tehát a' kívánt aranyat, és ezzel a' Magyarokat le csillapítani láccatott. har-