Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. II. SZAKASZ. 137 Követek az egész Belegrádi történetet el-beszélletcék , melyen a' Fejedelem nagyon Örvendezett, Lehelnek rend - kivül való vitézségét hallván; annak attyát (

Tçst) avval a' darab földdel ajándékozta-meg , mely Zalanko ([Zalankamen) mellett a' Duna Martcyán fekszik. Nem tudta azt Lehel: hogy Lobas Belegrádon légyen. Mert: ha azt tudta vólna; a' várnak ostromát el-nem-hagyca vólna. Már most : meg-eíégedvéu azzal : hogy a' Várnak külső védgyeit le-kaszabálca; azoktól a' Bolgár okiul tartott, kik (Macedóniában) nyertesek lévén) Belegrádnak védelmére jöttenek. Ezeket penig számosoknak lenni hallotta. Boszszonkodtak a Magyar vezérlők : hogy Bdegrád alá nem érkeztek _ eddég azok a' Görög seregek, melyek (a.' Magyaroknak segedelmeikre) meg-igértettenek Leóiul. A' Kerületnek nagysága .jniatt esett-é-ez-meg ? vagy a* földeknek végetlen el-távozttok miatt ? vagy penig (a'-mirúl Lehel gyanalconni kezdetű a' Görögöknek kutyaságjokbúl (kik ígérni sokat, de adni igen keveset szoktanak) nem tűnni. Öszsze-beszéllettek végezetre a' Magyar Hadnagyok, és meg-állapodtak abban: hogy (azonn az útonn , melyen ide jöttenek) Alagyar-országba (Tétel-feié) viszszá-mennyenek. Ott