Dugonics András: Szittyiai történetek : Első könyv : A Szittyiai útban történttek / Dugonics András. - Posonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével, és bötüivel, 1806 (L.sz. Cs.Gy.832)

I. KÖNYV* II. SZAKASZ. 57 ta. Azt gondolta Martiak felől : hogy (mivel mind a' levelet, mind az ajándékokat viszszáhozta) Khozroesnél csak maga' hasznát kereste; és (mivel fel-nem-találhatta) azért kiáltana kígyót-békát ellene. Maga (mind-azon-áital) Dizabol a' Persáknak társaságjokat maga' népének hasznára lenni gondolván (hogy barátságjokat meg-nyerhesse) ; hozzájok új követséget intézett ; de Maniakot velők el-nem-küidötte : mivel ie-gyalázottnak lenni gondolta. A' Persiai Tanácsnokok (fŐ-képpen Kalafat) a' követség' el-érkezéssét, és annak o-> kát hallván, előbbi végezéssökben meg-maradtanak. Azt adták a' Királynak elébe : hogy (mivel az egész Szittyiai nemzet hitetlen-is, állhatatlan-is lenne) velők a' szövetségre lépni éppen nem lehetne, Ezzel meg-nem - elégedvén a' Tanácsuokok, hogy országjoktúl a Törökséget el-idegeníthessék : a' Követségnek fejét meg-étették. Lassan-las sail a' többit-is (ki-vévén hármat vagy négyet) úgy emísztették-el : hogy (a' lassú mérget ételeikbe vetvén) a' halál természetesnek lenni tapasztaltassék. Ezen fölül (hogy a mérget inkább el-titkolhassák) azt rebesgették a Tanácsnokok : hogy Persia a' Törököknek egésségjökre nem válhatna: mivel ezek (magok' országjokbaa lak-