Dugonics András: Szittyiai történetek : Első könyv : A Szittyiai útban történttek / Dugonics András. - Posonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével, és bötüivel, 1806 (L.sz. Cs.Gy.832)

I

. KÖNYV. II. SZAKASZ. 5$ Csupán csak azt hordozzák magokkal; a' mi a' nyereséget sietteti. I-szer : A' számtalan Fegyvereseket. II-szor : A' Testnek könnyű mozgássát; Ilí-rzor : A' Sebes forgásokát; ÍV-Szer-. Az egyenes rohanást; \-szer: A'Hálál-meg-vetést. Ha ki közűlok el-szökifc , azt Üzbéknek nevezik. Ha kik az eílenségtül hozzájok jöttek, azokat Pribékéknek mondgyák. Noha a' Pribékeknek se hittek Valamit, de az Ozbékekre irgalmatlanul haragudtanák. Ha meg-kaphatták ; reájok-is pörköltek. Elég kénokat fejökre tient gondolhattak, nem tálalhattak-ki. Csupán ezt az egygyet állították meg-bocsáthátatlan bűnnek. Ha ki egy Scitát gyalázni kévánt ; néni mondott néki ögyebet; hanem vagy Üzbék, vagy pediglen Szökevény. Kikre fegyvert rántottak ; azokat (szinte miiideiikoron) meg-gyözték. A' meg-győztteken (ha lehetett) sokáig uralkodnának ; még szokássokat (de fS-képpen hyelvöket) meg-tanulhatták. A' Scitáknak Tartománnyokaü (fő-képpéri azt az Éj-szaki fagyos részeket) soha égy valaki uradalma alá nem keríthette. A' tartománnak terméketlensége, a' napnak kulörnbözó járattya sokat el-ijesztett az öda-vágyók közül; Üket nagy Sándor-is néni annyira a' H AU-