Dugonics András: Szittyiai történetek : Első könyv : A Szittyiai útban történttek / Dugonics András. - Posonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével, és bötüivel, 1806 (L.sz. Cs.Gy.832)

I. KÖNYV. I

II

. SZAKASZ. i

85 S- 3* Fö-keresés, A* sok követségek, a' sok üzenetek, és hi'rleletek után; észre-vették a'hét FŐ-személyek : hogy (minek-elotte, méh-rajoknak modgyokra, kaptárjokbúl ki-eredgyenek) valami anya-méfire (vagy-is FŐ-igazgatora) lenne szüksegjok; el-tökéilették magokban: hogy egygyet válaszszanak Főnek, kinek parantcsolattyátúl fügnének a' többiek. Errui ezen szavai az írnoknak (205): A' hét fö-személyek (közönségös, és igazi tanácskozások után) észre-vötték azt : hogy a' Ki-kelést végre nem hajthatnák ; ha Vezért, vagy Parancsolót magok közUl nein választanának. Ezek az okos Vezérek ; igen jól tudták mind az Öszsze-vegiiitt nemzetségeknek természettyoket, mind a' magokét-is : hogy különös FÖ nélkül, soha egymás között az útban el-nem-éihetnének sokáig. A' hadban-is azért lennének sok szökevények : mivel mindnyájan csak magok' vézérjöktül függnének, 's vele néha semmit se gondolnának. £gy-Fö-vezérnek fenyítékjétül pedig (mivel mind-nyájokra, személy-válogatás nélkül, el-terjed)sokkal-iukább félnének. (2Q5) Anonymus C. 5.