Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

78 AZ ARANY PERECZEK. TIZEDIK :.RES2. GYÁRFÁSNAK ÖRÖM E. p ' * . fj<ij • ' r :.(;./ ;,:. ; y: . : u ; - '- i " ;i 97.7PJÜ !63i;jíÍ'íT)7 Rí Amazoknak el-távoztok után, maga maradván ;Gyárfás, Juliánának nem v csak valóságos jó akarója, hanem fzinte éde^ Attya; .kimondhatatlan -képpen, örvendezett > hogy , Őtet, a'-mint vélli vala, helyben hagyhatta, így fzóllott sétálása között, fzi vének nagy öröméhen . . \ - v u\ - ••'.i f GYÁRFÁS: Hála IRennekí Júliusnak fonsát igen jó karban tettem, midiin ö'tet Vernikának Gond-vifelésébe ajánlottam. Jól ismérem kedves Húgomat. Szíve igen jó. Gondolatai Nagyságosok, -Kinek kinek jót lkéván. Sött: ha, tolle ki-telhetik, mindeniknek bóldogsága' meg-nyerésére iparkodik. Tehát Te, édes Fiam, jó kézben vagy immár. Ezen napom nékem ugyan igen örvendetes > mert jót tehettem egy emberrel, MÁSA-