Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

tyatén módra ki- váIttak : hogy azokkal a' Hazának Sorsa Öjzve-lenne-kapcsolva. Közép úton járok , -és nem már az Orfzágnak ; hanem egy különös Nemes Háznak Zur-zavarjaiba avatkozom. Macskáfiaknak vifzontag ságokat ( Bartsai Ákosnak , Erdélyi Fejedelemnek, idejében ) tettem. ki a Próba - koré* Maga ci Torténe t fzép ; de-ha ki azt olly fzemekkel láttya, a

1-mint én látom, a kör nyúl-állásokra el-keseredik. Meg-érdemli ezen régi Nemes Ház, hogy annak dicső emlékezete Utóinknál-is Ofzlopra mettfzettcfsen. Ki-tettzik leg-fö-képpen ai Magzatok' [zeretetek édes Szuioikbez. Itt a' fzülöttek azon ipar• kodnak ' hogy Attyokat a vefze delemből ki-ragadgyák. Semmit el-nem-midatnak- bogy eme' tárgyokat el-érjék. így az Ifiennek Gond-viselése-is velek munkálkodbattott. Szép Erkölcs, a' moftani időkre nézve, ai fiúi fzeretet, magyar of s an nevelve. Ennek valóságos Példáját ai Macskáfi Házban találtam. Tehetségem fizer ént' nap-fényre-is hoztam. Igazak, Afag^ lelkűek, Iften-féiok váltanak a' SzÚiok ; nem• zí lehetett• ibog^ külömb erkölcséi Magzatokat ne ve Ilyenek, ha bár ne-fziilyenebis. Ä nagy Erkölcsöt néha ai [zerencsetlenség iizéibe vefzi ; <ie el-nem-fogbattya. Ezt merte cselekedni