Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

36g • AZ ARANY PERECZEK. édes Atyádnak ( ki terhemet, és ie - betegedé, lémet jól tudta) lem mi magzatot elő - nem - adni, hitelre méltó dolognak nem láttízattatoíür De ki fegített az líleu minden kétségemből. JULIÁNA: Ha csak az Iílen csudával nem fegített benneteket, ezen hínnyárból ki-nemjöhettetek. KÁLMÁN : Nem vala cáudára femmi fzükségunk. Hailyad Anyánknak fzavait. így folytatta befzédgyét. —• Csak alig pólyázhatták-bi azon édes leányomat; íme, meg-iiidúltt méhemben , más magzatot érzettem. Teil: - véred után nem fokára Tégedet hoztalak e' világra édes Kálmányoin. Ugyan-azért: csak tégedet magadat mutattalak - bé édes Atyádnak. Ama leányamat, ezer forintokat tévén Pólyájában, Bábám által, egy fzegény Afzfzonvhoz vitettem, hogy fel-nevelteffen* — Kevés ideig vali leányom ezen Gyámjánál, midőn Macskáfi Mi* háiynak hiteffe Sára le-betegedett, és fzeren.cséífeu el-is-fzűlte Juliáila - leányát. Ennek kilencz napokig femmi teje nem lévén, kénteleníttetett magzattyának Szoptatót fogadni , ki-is ötöd'-napra, éjtfzakának idején a' BŐcsóre doh Vén (hogy a' leányt meg-fzoptaffa ), ottan elaludttá és meg - nyomta a' gyermeket. — Felébredvén a' dajka , kétségbe nem efett, hanem «ízével «lt. El-ásván még azon éjjel a megnyo-