Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

426 AZ ARANY PEíircZEK. tréfát — Csak éppen azon csudálkoztam : hogy juthatott akkor Julius - úr-fitak e.zebe a tréfa, midőn, ha igazat kellfzollanom, igen ebül forgott kereke. AKOS : De már moft, hála Ügyen az UrIftennek, mindenek jó karban vannak. Csupán Macskád Mihálynak hejjával vagyunk. Ennek ártatlanságáról lé kételkedem immár , mivel ő illy drága Magzatoknak Attya. Mind-uz'-által: hogy az igazság annál inkább fzembe t'íi•íiőbb legyen, ama' Schelmajernek^feájaból kelletik előbb ki - venni gonofz cselekedetét, mellyel meg-támadta azon ártatlant. GYÁRFÁS: Édes Öcsém! mivel Titkofodnak előbbeiii tettét én visgáltam• meg; bízd reám Maeskáfi Mihálynak-is dolgát. Ki-hozom « az Igazságot belolle. Nein bánom, édes Báfcváíh. De Schelmajernek példás med-buntetését, gonofzságainak valóságos ki - nyilatkoztatása után , magamra vállalom. Fogjunk tehát, pedig moll utóllyára , az egéfz dolognak elejéhez. Mert én úgy vélekedem: ama' fzerenesétlen Macskáéi Mihály a leg-is-leg első, kinek le-zárattatása ezen siralmas történetnek kút-feje. Ezt ugyan igazán mondotta a' Fejedelem. Macskási Mihálynak fzerenesétlen esetére támafzkodott az egéiz tiíztefséges Macskási Háznak siralmas diilledékje. Ha ezen Iftentelen embert mind