Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

V

. SZAKASZ. II

. RÉSZ. 3

8 T JULIÁNA: De én, afzfzony öltözetemben lévéli, bé-uetn-fúrhattam vólna magainat elsőben Ugyan a' Reinste - barlangba , az - után a' Fejedelmi Udvarba, A' fzoknya ezer gátlá'bkac tett vólna» És még-is bé - jövetelemet, édes Atyámnak megszabadítására nézve , fzüksegesnek lenni állítottam, noha, a'• mint Kegyelmed* is tudgya, fel-vett czéllomat el - nem-érhettem. — Ehhez tartozik az-is: mivel édes Atyámért el - tökéilettem halálomat, tudtam pedig-, hogy az arany Pereczek' tolvajjának fel - kellene akafztatnia , úgy gondolkoztam, hogy ezen végemet hamarébb el-érhetem, ha férj fi ruhába öltözöm* SÁRA; Oh Juliána ! édes Anyádnak egy* gyeden- egy gyönyörűsége ! VERNIKA : Lelkem édes Juliánéra ! ezen halhatatlan „erkölcsöd miátt meg-érdemletted azt tőllem : hogy az-után ne Remete-újjoncznak ; hanem fzeïelmes edés Húgomnak mondgyalak* Kedves Húgom lefzel telíyes eletemben. KILENC2DDIJÍ H ÉSZ. RI MAINAK SZORGALMA* K

ezére Vévén a

1 Zsidót Rimái , iiienydörgŐs fzidahnazáíai kőzött le-vettette a' leg-méllyebb tömlöezbe. Átkozta benne a' Pénz ké* Váh-