Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)
I 412 AZ ARANY PFRECZEK. AKÓS: Én ezt meg-böcsíil tettem immár egy bizonyos Ötvöffel ; pedig, a'-mint éfzrevehettem, igen értelmeffel. De Ö azt ítélte íelolle: hogy öt - hat - ezernél többet nem érne. Következendő - képpen; annak Bizonság-tétele fzerént, fel-nem-köttethetem ama'gyönyörűséges Ihat. Te » is, nem tudom, hogy-hogy kéváuhatnád tollem a' tíz-ezer forintokat. NATHAN : Kegyelmes Fejedelem ! Azon említett Ötvös , meg-lehet, hogy Keirefztény ember vólt. Ugyan-azért: ízánta-is a' Kerefztény Tolvajt. Eme' drága partékát csak azért böcsíilte illy kevésre, hogy Hit-pajtáfsának életét vefzedelembe ne hozza. Es ő ezt jóságos cselekedetnek vélte, a'-mit a' bocsíiietes Zsidó kárhoztat. AKÓS; Az valóban könnyen meg-eshetik : hogy Kerefztény a' Keretztényt meg-nem kevánta emífzteni. Bizonnyára jól mondád. NÁTHÁN : Az -után : Kegyelmes Fejedelem ! az - is meg - lehet: hogy azon Ötvös maga' hafznát kereíi. Kevés pénzen kévánnya meg - venni, hogy drágán el - adhalfa. AKÓS : Ez fe lehetetlenség. Lám Lám ! miket nem fefzeget az én Náthánom.' Te nékem bizonyoffan nagy világot adtál az illyenekben. NÁTHÁN: De ennek oka még más-is lehet. Kegyelmes Fejedelem ! Fiát? ha azon Öt-