Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)
%(> AZ ARAN Y P KRECZEK. r ménsége. Semmi másban nem - telhetett kedve , hanem csupán a' Pap - falvai útnak nekieredtében. Nem inerte ezen fzándékát magának a' Herczegnének Szeréinben meg-jelenteni. Jól tudta : hogy ez minden bizonnyal ellenefog-állani a' gondoltt utazásnak. Neki-fzánván magát, meg-jelentette a' Herczeg-úr-finak KÁLMÁNNAK. De ez-is, Juliánának, nagyon meg-kedveltte Kis-afzfzonynak, jelen-léttében igen gyönyörködvén, femmi-képpen reá nem - akart állani.' hogy a' Herczegi Udvarból annyi időre el-távozzon. Sott fenyegette a* fzaladó Fürjet : hogy, ha fzándékában nyakassan meg-maradna, tiiftént bé-fogná árulni a' Herczegnénél, és czérnával az afztal - lábhoz g köttetné. Ezeket így lenni tapafztalván az iigye-fogyott Leánzó , minden reménségét az Uralkodó Herczegben helyheztette. Sürü könyv -húllatásai között meg-jelentette néki édes Attyának fzerentsétlenségét. Nagy alázatofsággal kérte az Útra való engedelmet. Az uralkodó Herczeg Juliánának egy igazi Magzathoz illő Nemes gondolatait által-lát" ván, meg-is-dicsérvén , mind Hitefsének, mind fiának hírek nélkül, f bé - fogattatta lovait, és meg - hitt embere által Pap - falvára vitette. Itt tehát Juliána édes Attyának a Kolosvári tömiöczből ki - fzabadításában fáradhatatlanul
