Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének harmadik könyve : tudni-illik : Az előbbeni Könyveknek világot adó Meg-Szerzések

Külömbféte Versek. 300 s. III. Horatius Soffikumja. Zúíri i. (LG 22. Integer vitíe &c. I

ámbor, 's fedhetlen életű embernek _ Noha tegzében nyilak nem hevernek Még fints dárdára maga oltalmára Szüksége ennek. Ha bár evedz-is a' kék Tengereken 'S útaz égig ment hó lepte bértzeken. Nem fél bátrán jár, el-nem éri a kár E' rút helyeken. Minap egy süni erdőbe mentemben Semmi fontos gond nem lévén efzemben Került a Farkas, noha fem bot, fem vas Nem vólt kezemben. Pedig menő vólt nézvén vad állását Tüzes két fzeme fzikrázó forgását Daunia annak, 's Afrika a' vadnak Sem látta mássát. Tégy már az éj-fzak' fagyos tengelyére Alatta fekvő hideg mellyékére A' deres földnek, s ama vaftag ködnek Meg-únt helyére. Tégy, Nap ö tüzét a hová le vetni Szokta leg-inkább mezőt sütögetni Bátran hárfámat fogom tamburámat Oct'-is pöngetni.