Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)
Trója veszedelmének harmadik könyve : tudni-illik : Az előbbeni Könyveknek világot adó Meg-Szerzések
272 Küíömbféle Versek. E' kiviíí Jupitert tűzi fok fzínében, Amfitrus', S ás', Tii z, Satirus képében PáLtor', arany esö', kigyó', 9 s e' félében A' mint hogy leg-jobban juthata efzében. Egy helyt Neptunusra kosok' fzarvát tette, 'S leg-ott' Enipeus' tsöppibe temette, Néha kígyó', 's tzet-hal' héjjá alá vette, Hol üfzö', 's vad mén-ló' böribe fektete. Mind ezeket pedig olly' meílerségével Varta vólt, 's munkája olly hevességével Mintha élne kiki való épségével 'S egy Lempillantásban lett vólna végével. Arra-is rá mernél eskünni : Apolló JHogy Páfztor ott', 's Juháfz, 's a' kánya-is Való Saturnus-is olly' ott' épen mint igaz ló Bacchus-is mint merő fzöllö fzemböl álló. Végtére virágok' fzép neme munkáját SzÖk-fú, rósa, 's többi keríti határát. Bizonyomra mondom : nem vallotta kárát Söt veCzi müvének mind máig nagy árát. A 9 melly nem másból áll, hanem fzép nevének Emlékezetéből örökös hírének Es ha valamit ér e versim' rendének Szerzete, nem-is lefz vége életének. De fzáz Lavamnak-is tsak a' lenne vége Olly' fzép, 's ékes vala Arakna' müvsége Mint kövek közt Rubint, 's gyémánt ékefsége Söt ha ki meg-látta fzíve rútúl ége. Ége Pallásnak-is irigység tüzével Háborodott lelke lobogó hevével, ügy meg-haraguvék hogy vetéllöjével Agyba üti Legényt nem illő mérgével. De
