Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

Harmadik Szakafz. Tizedik Réfz. 173 Valának itt Szötsök, Varga', Faragókkal, Lakatos , Timár, Pék, Méízáros, Szabókkal, Tsizmadia, kötél s fzij 's kerék gyártókkal, Ötvös, és Gomb-kötö, Kováts, Molnárokkal Hozzám jöttek vala, hogy tehetségekkel Akar merre tetfzik mehetvén ezekkel Szolgálatra kéfzek hív ferénységekkel, El-fzánván fzíveket keferiilt lelkekkel Már - is , a' mint Ida hegynek bértze vala A' fel-kelö napnak hafada hajnala, Szél fzárnyú négy lova febeíben nyargala, 'S veritéki között tsak hogy el - nem hala. A' Görögök még-is öntötték mérgeket, Haraggal visgáltak minden Szegleteket, 'S Hiúz-ízemmel nézvén az el-Szórt zfebeket, Meg-rakták fok kintsel lapos erlzényeket. Én pedig Szemlélvén hogy a' Vár* hafznára Nem lehetek immár ; söt pufztúlására Mennék, ha mehetnék ujjabb oltalmára, Emberi erőnek mert nem vólt már ára. Ott' hagytam Hazámat erőiben zokogva, Szememnek zapora meg- lévén oldozva, Máfzom a' hegyeket Atyámat hordozva Julus fiatskámmal örökre távozva. z 3 BÊ-