Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

Harmadik Szakafz. Harmadik Réfz. 157 Nintsen immár, úgy mond, fzéles e' Világon Drágalátosb kintsen , vagy Czebb gyöngy virágom, Mint az ide le-zárt egy pár fzem-világom 'S még a' lelket bennem tartó tsak egy ágom. Alugyj, Fiam alugyj koporsód' öblében, Még az Iften mást ád Atyád' kebelében , Hallgafs, hogy ne akadgy ellenség körmében, Hanem meg-tarthafsál életed' fénnyében. Én már a' fzomorú Gerlitzét követem, Mert annak példáján magam' fzemlélhetem, Szeme' tükörében éltemet nézhetem, Magányos éltéről forfom képezhetem. Mert ez ha fiától, vagy Társától el - vált, Busúl, epekedik , nogy illy' útra talált, Azt ohajtya inkább, hogy Czenvedgyen halált: Mert két fzeme-fénye töle immár el-ált. Nem - is fzokott többé zöld ágakra fzálni, A' vad Galambokkal fe tud már tréfálni, Hanem nedvefségtöl ürült fákra álni, 'S bulikló fzavával apródon sétálni. Előbbi nótáját, fzavát felejtette, Midőn hólt Társának láb-nyomát meg-lelte, Ugyan azt könyvezö tsókkal-is illette, 'S hogy örökre el-ment, még akkor fem hitte. Midőn több Gerlitzék a' Tallót kóráfzfzák, 'S el-húit búza fzemet örömmel vadáfzfzák, Avagy madaráfz-tó' partyait futkofsák, Hogy el - porofodott tollokat meg-mofsák; Ö tsak magányofon ül a' ízáraz ágon, Szégyell búza fzemért járni a' jófzágon, A' több madarkákkal fints egy tárfaságon 'S tárfa nélkül nem kap a' párás világon, X 3 Ha