Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

i3 A' GYAPJAS VITÉZEK. ~ mi találkozik, a' mi végemre járhat, az Eufonusnak hatalmában vagyon. Meg-hozták gyakorta azon fzavait, melly eket ellenem a' gyűlésben fzóllott. Engemet Orfzág-árúlónak lenni kiáltott. Javallotta kérdőre-vonásomat, és ezt Papi hivatalom' ellenére lenni azért nem állította, mert az Orfzág, és Király ellen vétettem. Lásd már mostanában, édes Parteuofilusom, ha valaha follyebb mehetek-é Fázisban ! Ezt én ugyan nem reméllhetem. Ugyan azért: el-is-tokéllettem magamban : hogy Fázist itt hagyom. Mariándinába fzándékoskodom : mert nem régen haliám, hogy Diánának Papját a' fán függni látták. Csak hogy semmi alkalmatosságim odáig. Kéfzen vagyok minden órában. Mert Kolkisban maradnom sem nem lehet, sem nem akarok. Alattomban sokan, de nyilván talán többen gyűlölnek. Olly fzerencsétlen csillagzatban Izületiem, hogy egéfz életem csupa irigység között folytatott. Itt el-is-veízhetek. Ezek voltak tírómiusnak hofzízú befzédgyei. De Jázon el-nem-unta hallani. Ezekből Ő magának sokakat fel-jegyzett, mellyeket ofztán hafznára-is fordított. -Nem bitte vólna : hogy illy súllyos dolgokkal tele légyen Fázis. MA-