Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

I. SZAKASZ. I

I

I

. RÉSZ. 15 azt akarta ki-sajtolni Brómiusból; hogy-hogy juthatott 6 ezeknek értésére? Tehát minek-utáilna Brómiusnak mostani állapottyát, és fő-kép« pen a' Fö-papságból méltatlan ki-esését megfzánta, igy fzólla hozzája: Én pedig azon csudálkozom fő-képpen, édes Bromiusom •. hogy azon Eufonus, ki a* királynak annyi javával él, Kolkis ellen fel-ágaskodhatik. Nem tudok nagyobb vétket, mint a' hál'-adatlanságot. A' Hál'-adatlau emberek sokkal rofzfzabbak a' vadaknál : mert azt hallani felőllök : hogy a' jó-tettet meg-köfzönik, jó-tévőjöket pedig védelmezik-is. Ez igen nagy uudokság, édes Brómiusom, hogy ebben többet tudnak, és többet cselekefznek a* Barmok. HATODIK RÉSZ. Eutelus' Tanácsnoksága. ü C^zek-után: Jázonnak fzívét elég-képpen ki-tapo» gatva lenni gondolván B'rómius, minden titkait kinyilatkoztatta; igy fzóllván leg-elől Eutelusnak további törteneteiről. Ugy vagyon édes Partenofilusom. Olly hál'-adatlan Eufonus : hogy, meg-vetvén a* királyi névnek méltóságát ; annak el-nyomására iból. Tudva vannak nálam igyekezetei. Hallyad csak fortéllyait. parkodik. Mind-ezeket nem B 5 Mi-