Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

i

IÏ. SZAKASZ. iX. RÉSZ. 147 nem látom , hanem mellyet Medeának fzxvén köröfztűl-vághattfz. Körúl-néztem mindeneket, fáraSztottam minden-felé elmémet ; Medeán kivűl még se találhattam egygyet-is, ki téged' a' boldogságnak tetejére vihessen. Étán kívül maga tndgya Medea , minő mesterséggel , minő álnoksággal őriztetik a' gyapjú. Csak ő maga taníthat-meg tégedet, mi módokkal lehessen ama' magos várba fei-hágni. —• Ó maga tarthattya-meg életedet, ha ott el-vefzned kelletik. Rajta tehát, Partenotilus ! Győzd-meg Medeát tifztességes magad' viselésével. Soha boldogabb időben nem élhettfz emberségeddel. — Mivel a' jövendölések kedveznek, mivel az Istenek-is réfzedre állanak; ne engedd azt, hogy benned légyen a' hiba. Rajta mondám Jt

?® zon! A" tifztességnek mái meg-adása többet fog érni, mintha azt csak holnapra-is halafztod, MÁSADIK RÉSZ. £?ázori kéfzulete. Ezek után, Jázon (a' cselekedendőket hamarébb által-latván, mint a' cselekedésnek ideje el-jöve) azt mondá maga felől: hogy ezek nékiis efzébe forgottak még az útazásban. Meg-intetett légyen Finéustól, hogy a' királyi Szűznek barátságát vadafzni el-ne-múlassa. Örömest K3 '