Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

'126 a' GYAPJAS VITÉZEK. ni, Álmosról le-mondaui, Kolkist segíteni, Seithiát talpig le-rontani foguá. Ezek ugyan irgalmatlan nagy küfzködések vóltak. De ezeknél-is nagyobbak vóltak amannak sérvei , ki, a' mint ez-eíőtt-is mondám , előbb Tomlöcznök vala ; és, Brómiusnak javállásából, Álmost a' fogságból ki-erefztette. Ez , minek-ntánna meg-hallotta , hogy Brómius-is el-fogattatott, és ama' különös tomlöczbe vettetett; és még más valami Sçitha-is (megkénoztatván , és mindeneket ki-vallván) hasonló-képpen le-zárattatott ; az-után, mivel azt-is jól tudná, hogy Brómiusnak fzerencséjével maga' fzereucséje-is egy hajóban evedzne : ' életének ineg-tartása felől kétségbe esvén, el-kezdé az irtóztató jajgatásokat ; és azért ejtett panafzlásokat : hogy az Istenektől egéfzlen el - hagyattatott. Öregbítette nyavalyáját a^-ís, hogy már régtől fogva kénlódott. De, a' mi leg-inkább vefztegette él-etjét, az vala : hogy az éhséget, és fzominságot , az-után a' mezítelenséget-is , és más e'-féle nyomorúságokat nagyobb mértékkel fzenvedte, sera-mint meg-érdemlette. Mert eimek-eiotte, TomlÖcz' Ura lévén, mivel igen ránezba-tudta-fzedni azon al-tifztet, ki a' Királytól segítő társává rendeltetett; ennek el-zárattatása után, amarra jutván a' Tömlocz- . nökség, azon bofzfzúságokat kelletett tőle fzenved-