Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

II. SZAKASZ. VIII. RÉSZ. 99 íeg-csitrossabbak legyetek. Várva-várattattok. —Éllyetek. Midőn ezeknek Írásában foglalatoskodott Eutelus, azomban a' király két emberét bé-fzóllította. Egygyikének azt parancsola, hogy a' Révéfzhez mennyen ,• és nevével néki meghagygya: senki fiát ne merné Fázis' vizén általerefzteni, ha csak magától a' Királytól, avagy annak gyülekezetétől írásban fzabadsága nem lenne. Ezen parancsolatot azon okból adta, ne-hogy valaki Álmoshoz mennyen, és vele a Kémről befzéllyen. Eutelus, éppen ekkor el-végezvén a' levelet, hamar fel-ugra, és még arra kérte a' Királyt: hogy valami büntetést-is fzabjon a' parancsolatra , mind annak fejére, a' ki valakit által-vifzen ; mind fo-képpen azéra, a' ki általmenni meréfzel. A' Király erre azt mondá, hogy mind a'-kettőt nyársra huzattattya. Midőn Eutelus a' Királlyal ezekről befzélgetett, azomban Medea egéfzlen el-olvasta a' levelet. Csudállotta.- hogy Partenofilusnak fzóll, mellyet Eutelus a' Görögök' Fő-vezérjének küldeni akara. E' dolgon nagyon el-bámúlván, és valamit sajdítván, ezeket írá a' levél alá: Téged' pedig, jó Parténofilus, Medea köfzont, a' Király' kis-afzfzonya ; és néked azt kévánnya: hogy mind-azokat fzerencséssen elG 3 ér-