Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

II. KÖNYV. V. SZAKASZ. 421 Az Öregnek ezt a' maga viseletét látván a Körül - álló emberek ; és Teágenesnek méltatlan illetéssét el-ne m-szí velhetvén : körül - vottek a' Köpönyegöst, és annak kezéből Teágenest kimenteni akarták. De, valamint a' bojtorján, beleragaszkodván ; és magát a' körül- állókon-is korösztul vágván , egyenesen a' Kirájhoz ment, és ezeket mondotta az említott ÖREG Itt van Uram a

1 Gyilkos. E' pusztította-ki házamat. Delfusban ( Apollónak szent olcárjától ) ez ragadta-el azt, a' - kit keresők. Tudom a' szer-tartásokat. A' Tolvajokat föláldozni nem lőhet. E' pedig valóságos Tolvaj, $. V. Kép • zendülés. E" lármázó szavakat hallván a' külÖmb-ér-zékeuségü Közönség : föl-zöndültenek valamennyen. És , noha ugyan a' köz emberek az Öregnek görög szavait éppen nem értötték ; mindaz'-által: cseleködeteit szemlélvén , könnyen által- érthették : mire ügyek ö-zné. Azomban kurta szavait így ejtötte HIDASPES : Szünnyön egy kévéssé forró buzgóságod, jó Öreg. Hadd beszéllyek én-is valamit. Talán meg-egygyezünk. ÖREG : Oh adnák az Istenek. Szólly Uvam ! hadd hallyam. HIDASPES : Ira te itt magadat világosabban ki-adnád ; mind magadra ; mind Teágenesre D dj 3 mind,