Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

396, A' SZERECSENEK. JŐjjutánnam az áldozatra. Jöjj azon édes atyád után, ki néköd, leg-kedvessebb maradék-. jának, semmi Jegy-ruhát nein készíthettem, és a' pák ját nem mennyegzodre ; hanem halálodra ége-. töm. Jöszte , mondám, azon atyád után, ki tégod', egy szem-pillantás alatt, arra kénszerítelek : hogy egészszeu el-hanvadgy. Tí pedig győzhetetlen Istenek ! Tí vérszomjúzó Égiek ! meg-ne-bűntessetek ezekért, a'miket mostanában mondottam. Ha, atyai indú-latomtól reá-kénszeríttetvén, oly valamit szóllottam, melyet szent színötök előtt feszegetnöm nem kölletott vólna ; engedgyétök-meg. Rosz neven se vögyétek azt : hogy Karikléát édes magzatomnak nevezem, kinek, egy szem-pillantásban , kész Gyilkossá lészek. HETEDIK RÉSZ, Intézetüknek változássá. §, i. Áldozat - hátrálás, Minek-utánna előbb-említött szavait el-végezte a' Kiráj ; meg -fogta leánjának kezét, és Őtet ama túzzél-ropogó oltárokhoz vitte. Engedelmesködöt t Karikléa : mivel édes atyának elobbeni szavait Isten' szavainak lönni gondolta. így áilítottamjteg Őket egy érdömös POL-