Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. ici TEÁGENES : Viszsza tértem egészszen ! Édes Karikléám! Nagyra böcsüllöm szívessége­det. Követlek pedig: ha hírtelen gondolataim^ mai meg-bántottalak. KARIKLÉA : Te pedig, édes Tedgenesem r ne csak Szívességemet; hanem, életűdben egy­szer, eszességomet-is dicsérjed. TEÁGENES : Mindenkor szívesen; vala­hánszor annak jeles ki-mutatássát látom. VI. Karikleának gondossága. KARIKLÉA : Tréfa ugyan a tréfa; de a' valóság-is valóság. Abba-hagyván a* tréfát; arra kérlek, Édesem! hogy, valamint a' Bajban, vi­gyázva forogjunk. Eszesen - is éllyünk mindéit leieménjeinkkel. TEÁGENES : Miként értőd ezöket ? KARIKLÉA : Kötve higygyünk Knémonnah Meg-ne-jelencsük néki föl-tételeinket. Mert no­ha o mostanában velünk tartani láccatik; sőtt Gö­rög léttére hozzánk-való hajlandóságát-is éppen a' meg-elégedésíg fitogtattya; még-is (ha fogoj ál­lapotját gondolera vöszszük) könnyen meg-eshe­tik: hogy, ha hasznát láttya, urának fazeka alá szít; bennünket pedig, minden bizonnal, el-is­oldalít. TEÁGENES : Igaz ugyan: hogy gyakorta hamis apró lélek fekszik egy különösen fura em­bernek le-lakatoltt szívében; fo-képpen, ha az F 5 élet-

Next

/
Thumbnails
Contents