Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. ici nek hevességétől föl-hevíttetvén, ezekre a' huvösítésökre reá-vágynának — akár a' mozgásnak , vagy-is inkább az evésnek kévánságától ösztönoztetvén, magokkal egygyütt a' munkás embereket-is föl-verik. E' három közül akár melyik vala oka annak a' kukorikolásnak ; elég az : hogy éppen azon üdo tájban ébredott-föl Tiamis, és álmainak fejtögetéséhez kezdott. Almai pedig ím' ilyenek valának : Úgy teccett : mint - ha Me?nfis' várossába érközött vólna, ízis

> templomától nem meszsze. Az Egyháznak falai belől meg-világosodva fémlöttek. Kivíil pedig (mint-ha mindenütt szövétnekek szaladgáltak vólna ) a' sétálgatás igen félelmesnek láccatott. Rakva valának az oltárok-is minden-féle állatoknak válogatott nemekkel, mellyekről a' ki-ontott vérek ^húzomosau csurogtak. Nagy lárma-is hallatott. Hogy az-után Tiamis az oltárnak közelére menni láccatott ; eleibe állott egy különös, és mind-eddig nála nagyon ösméretlen Istenné. Ez Karikléát (ki akkor igen ékesen vala fölöltözve) karon-fogva vezette. Tiamis erre megrettent , és semmit se szóllhatott. Maga eleibe hívta a' rettegőt, és midőn Szíiz Karikléát kezeibe adta, ezeket láccatott szóllani azon említött Istenné : E 3 Ezt