Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. if re fól-pattaiit ; és lelkem' ösméretére mutatott. Bé-ment az-után Demenetáboz. Gondolom : el­beszéllé előtte meg-nadrágoltatásom' módját. KARIKLÉA: Mind-ezekkel meg-elégödhe­tött vólna a' kegyetlen Mostoha. KNÉMON : Jól mondád — de meg-nem­elégödött. Egy újjabb, és az előbbeninél vesze­delmesebb ravaszságba avatkozott — De, mi­vel bennetoket álmosoknak látlak ; magam-is bennem az unalmat tapasztalom : annak el-be­széllését a' holnapi napra halasztóm. KARIKLÉA : Én pedig néked békét nem hagyok ; valameddig a' torténetöt tovább nem fojtatod. Ha ma többel nem-is ; leg-alább mos­tohádnak új fortéjjával gyonyörködttess ben­nünket. HATODIK RÉSZ. Az e lob bitiek foj tat á sa. » inuifr«» * — S. T. Szolgálói fort éj. KNÉMON: Te pedig, édes KarikUám! igen telhetetlennek láccatol : mivel az el-beszéllttek­nek sokaságával meg-nem elégödhetöl. El-mon­dom, mivel úgy kévánod , a' hamar követko­zötteket-is. Hallyad csak. KARIKLÉA : Kezd-el szaporáu. C 4 KNÉ-

Next

/
Thumbnails
Contents