Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. si mind különösebb bátorságának méltóságát (mert a' haramjákkal se gondola valamit ) elegendő-képpen nem csudálhatták. Még akkor-is ápolgatta az Ifiat. Annak sebeit, mint-ha maga' testjéu evesödtek-vólna-meg, el-tépett keszkenőjének vékon szálaival törülgeti vala. Mind-a'-kettőt meg-száuni láccattattak a többi kegyetlenebb harainják. És, az Hiúnak hoszszan el-terjedett tagjait, és azoknak különös tomöttségjeket igen-nagyon dicsérték, Sott : miyel, Kegyessének jelen-léttében, hajdani színétis viszsza-vöhette ; meg-is-erősödhetött: ki-tecco ékességét meg-is-kedvellötték. s. ni. yá' Harambasa. Ezeket a' jeleket vévén a' Harambasa; minek-utánna a' ragadománokból eleget el-eineltenek ; és azokat (a' könnyebb hordozásnak okáért) nyalábokba-is kötötték : közelebb jöve hozzájok az az ember, ki a' haramják között Elsőséget , vagy-is Vezérséget viselt ; és közönségösen HARAMBASANAK neveztetött. Tüzesen meg-ragadta a' Szüzet; ineg-is-parancsolta : hogy utánna jöjjön. Ama' Szűz (eme' Vezérnek cigán szavait éppenséggel nem értvén) ábrázatjának vonásaiból , annak intézeteit ki-tanúlhatta. Maga után húzta azt az Ifiat, ki már-akkor bal-kezébe-is B 3 ka-