Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. II. SZAKASZ. ' 151 leket, és héjjakat, az-után Indiai gyökereket Vottél. El - adhatnék én-is valamit. De, hogy meg - ne - lássanak, oda rejtezzünk. KARIKLES : Hogy az-után a' templomba bémentiink; reánk-csiikta az ajtót; 's így szóilott a' SZERECSEN: Vigyázz magadra: hogy én téged fósvénnek ne mondgyalak. KARIKLES : Te pediglen magadra : hogy drágásnak ne nevezzelek. KNEMON: Ezt a' Szerecsent tréfásnak - is lehet mondani ; adakozónak - is. KALAZIRIS: Nékem-is úgy teecőt. De el - is - hitettem magammal : hogy szavait e'-forma - képpen fojtatta %. III. Karikies és a Szerecsen. KARIKLES: Hogy, a' templomnak bé - zárása , bé- is - kalatolása után , bátorságban voltunk ; ki - vött hónja alól egy valami búgyort. ElÓmbe adott olyan kíncsoket, melyeknek mássát (noha Görög országban születtem ) soha életemben nem láttam. A' Gyöngyöknek, a' Gyémántoknak , 's-a' többieknek nagyságok egy-egy diónyi vala. Láttam Smaragdokat-is. Ezeknek árrát ki - nem - szabhattam. Azoknak színüket ( valamint a' tavaszi veteménökbeii ) zöldelloknek szemléltem. A' ritka Hiacintok igen hasonlítottak a' tengöri partoknak azon látatjához ; midőn a' raerevódött KŐ-sziklák ellenökbe fölN 2 emel-