Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. II. SZAKASZ. ' 151 cam, melyek leg-kissebbet-is gyötörhettek volna. Minden gyönyörűségeim azon két fiaimban telhettek, kik Ő-tŐlle származtak. KNÉMON : Jól vagyon. El - is - hihetem. KALAZIRIS : De Feleségemnek el-eiiyísztte után, alig telhettek-el két-három esztendők; íme ! csondos nyugodalmamat meg-zavarták a' nagy Istenek. Kegyetlen Saturnusnak reám-súgárlott irigy szemei megigézték mind az állandó Szerencsét; mind a' boldog Lletöt. KNÉMON : Által-láttad, tudom, a' velágnak forgandóságát; de azt meg-vákoztatni ~ - - - KALAZIRIS : Nem tudtam; nem-is lehetött. Mert: az isteni röndölésoket tapasztallya ugyan maga korul a' Halandó; de azokat meg-nem-inásolhattya. $. n. jT Rácz Menyecske. KNÉMON : Úgy tanultam én-is Gyerök-koromban; a

1 Híveket-is aiTa taníttyák. KALAZIRIS : A' hitnek ebben az ágazatjában azzal vígasztalhattyuk magunkat: hogy a* jövendőket által-láthattyuk ; és azoknak sújját okosabban tíirhettylik. Mert azon szörnyűségeim, melyek osztán állhatatosságomat meg-is-támadák, szinte tűrhetetlenök; de, eszre-vöttök után, sokkal tűrhetőbbek voltak. KNÉMON : De mond-el, kérlek, mi zavaíhatta-íol úgy-annyira cspndociet ? KA-