Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. II. SZAKASZ. ' 151 TEÁGENES : Adgy hálát Ör-aiigyalodnak : hogy ez veled valósággal nem történt. KARIKLÉA : Sott : adták vólna az élő Istenek : hogy ez rajtam akkor történt vólna ; mikor ebren voltam ; nem pedig akkor, mikor álmodoztam ! TEAGENES : Az Istenért ! mit mondttál ? Talán ugyan most-is álmodozol ? KARIKLÉA •• Inkább álmomban vesztettem vólna-el mind-a'-ket szememet ; sem-mint attól felhessek: ne-hogy téged' virrasztásim között veszeszszelek-el. Igen tartok tolle : ne-talántán azon álom reád céllozzon, kit én szemem' világának tartalak. IV. Alom - fejtés, KNEMON : Talán ugyan vége se lesz ma az Alom-könyv' szorgalmatos forgatássának ? Hallanátok bár engemet-is. Én-is tudok valamit ahhoz a' mesterséghez. KARIKLÉA: Oh! szolly tehát, édes Kné* monom ! Vígasztald-meg szívünket. Én bizonnára egészszen oda vagyok. KNÉMON : Erről tönni leg-könnyebb. El- sőben azt akarom meg-tudni ; élnek-é ? avvagy immár a' más velágra mentek édes Szülőid ? KARIKLÉA: Azt tudom: hogy tizen-hét esztendők előtt bizonosan éltek. Éluek-é ezen üdokben? nem tudom. K 2 KNÉ-