Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

BAROSS GÁBOR REÁLISKOLA

Baross Gábor reáliskola 1924—1935 A középiskola reformjáról szóló 1924. évi XI. t. c. 16. paragrafusa az addigi kétféle (főgimnázium és főreáliskola) helyett háromféle középiskolát szervezett: gimnáziumot, reálgimnáziumot és reáliskolát. Egyszersmind megszüntette a főreáliskolák addigi méltánytalan helyzetét, amely a jogi, orvosi és tanári pálya bizonyos szakjaira készülő, reáliskolai érettségi vizsgát tevő egyetemi hallgatótól latinból kiegészítő vizsgát követelt. A törvény a latin tanítását a reálgimnáziumban a III. osztályba szorította vissza, s helyette a reáliskola német nyelvét vitte le már az I. osztályba. A reálgimnáziumban az addigi görög helyett V. osztálytól a reáliskola francia nyelvét állította be. A kémia, a rajzoló és ábrázoló geometria, szabadkézi rajz és művészettörténet jórésze azonban kiszorult a reálgimnáziumból, így a műszaki és általában a gyakorlati pályákra való fölkészítés szempontjából a reálgimnázium a reáliskola alatt maradt. Az 1925. évi értesítőnek már ez a címe: A szegedi m. kir. állami Baross Gábor reáliskola LVII. értesítője az 1924—25. tanévről. Ugyanebben az évben újabb nehézségekkel kellett a reáliskolának szembenéznie. A Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemnek a város többek között a főgimnázium épületét is rendelkezésére bocsátotta. 1921-től 1932-ig a Természettudományi Kar több intézete működött benne. A főgimnázium, 1924-től reálgimnázium, mint a háború alatt, ismét albérletbe szorult: eleinte a piarista gimnáziumban, de 1924-től megint a Barossban szorítottak neki helyet. Némi átalakítással megoldották, hogy most ne kelljen délután is tanítani. Csaknem 900 diák szorongott a 400 tanuló részére épült, ekkora tömeg számára szűk épületben. A reáliskola nyolc osztályterme került az első emeletre. A reálgimnázium két osztálya a földszinten, a többi a második emeleten kapott helyet. Közösen használták a tanári szobát, a tanári könyvtárat, a tornatermet, a rajztermet, a szertárakat... Firbás Oszkár igazgatása 1930—1948 1928 elejétől Deli Géza betegszabadságon volt, és 1930. április 28-án elhunyt. Helyettesítéséért Czógler Kálmánnak 1931. március 7-én a tanári értekezleten Kaufmann György tankerületi főigazgató mondott köszönetet: „Czógler Kálmán önzetlenül, érvényesülést nem keresve végezte nehéz tisztét, s most, amikor óhajához képest végre kedvenc foglalkozásához, a természetrajzi gyűjtemények fejlesztéséhez és ápolá-