Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

bői a forradalmi események kiszorították az erre vonatkozó adatokat. Amikor pedig 1936. június 7-én az előcsarnokban fölavatták a főreáliskola hősi halottainak emlékművét, Tápai Antal szobrászművész alkotását, sajnos az ünnepi szónokok az elesett diákok számát sem említették, nemhogy nevüket. Még sajnálatosabb, hogy az ötvenes években az emlékművet is lebontották. A román betörés 1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, és csapatai betörtek Erdélybe. Megindult a menekültek áradata az ország belseje felé. A tanítást csak október 2-án tudták megkezdeni. A fronton levő tanárokat a főgimnázium tanáraival igyekeztek pótolni. Mintegy ötven menekült diák növelte az iskola létszámát ismét föltűnően magasra: 542 rendes és 30 magántanulót, összesen tehát 572 tanulót vettek föl. Az I. és a II. osztályt a beiratkozok nagy száma miatt mégis párhuzamosították. Erdély visszafoglalása után a menekültek hazatértek, így az 1917/18. évben a létszám 545-re csökkent. 1917. november elején a főgimnázium is visszaköltözhetett saját épületébe, így a főreáliskola visszatért régi tanítási rendjéhez. Viszont a szénhiány miatt a karácsonyi szünetet 1918. február 4-ig meghosszabbították. Az iskolai kirándulások — főként Czógler Kálmán vezetésével — a város közvetlen környékére szorítkoztak. Legmesszebbre Pusztaszerre és Kistelekre jutottak el. A forradalmak ,,A forradalmi lazulás első jele — írta az ellenforradalom krónikása, Kelemen Béla — a szegedi középiskoláknál 1918. november 9-én volt tapasztalható. Erre a napra a szegedi diákok szabad szervezete alakuló gyűlést hirdetett a Korzó moziban, s arra a diákok és diáklányok megjelenését kérte." „Ugyancsak november 9-én indult meg a tanárok szervezkedése is — folytatta Kelemen Béla. — A szellemi irányító itt Bródy Mihály állami főreáliskolai tanár volt. A Nevelő Munkások Országos Szövetsége szegedi kamarájának megalakítására a szegedi tanárok és tanítók 1918. november 9-én az állami főreáliskola vegytani termében gyűltek össze." Kelemen elégedetten számolt be arról, hogy ekkor — Bródy Mihály szándéka ellenére — a kamara konzervatív vezetőséget választott Lippay György főgimnáziumi tanár mint elnök, Zadravetz István ferences házfőnök és Nemecskay István népiskolai igazgató mint alelnökök személyében. A következő napok heves belső vitái nyomán azonban ők 18-án lemondtak. A kamara 21-én kilenctagú tanácsot választott, ez pedig Hauser R. Sándor felső kereskedelmi iskolai tanár személyében elnököt, Bródy Mihály személyében alelnököt. 2N