Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

ból, továbbá helyi tekintetekből is helyesnek ítélte a délutáni tanítási órák legalább egy részének délelőttre áthelyezését, és ez értelemben tett is felterjesztést, azonban a magas minisztérium a délutáni tanításnak délelőttre áthelyezését nem engedélyezte". Gyorsírókör 1901 Szeged a magyar gyorsírómozgalomnak központja volt. Ezt főként Bódogh Jánosnak (1852—1918) köszönhette, aki postafelügyelő volt ugyan, de a gyorsírásnak 1877-től 1893-ig tartó szegedi működése idején lelkes terjesztője. A főreáliskolában 1892. november 15-én kezdte meg heti 1 órában a gyorsírás tanítását. 1894-től a mindenhez értő Bérezi Ede vette át a tanítást. Bódogh János mellett a városban főként Jakab Lajos (1859—1929) vasúti főellenőr apostolkodott: ő alapította meg a Szegedi Gyorsírók Egyesületét, megindította és szerkesztette a Szegedi Gyorsíró című havi folyóiratot (1904—1939), megrendezte az első nemzetközi gyorsíráskiállítást (1907) stb. A főreáliskola gyorsírókörét 1901. szeptember 29-én az akkori gyorsírástanár, Országh József alakította meg. Később többek között Katona Dávid, Banner János, Virányi Elemér, utoljára Hámory (Hergovits) Jenő jeleskedett a reálisták gyorsíróversenyeken elért eredményeiben. A gyorsírókör 1932-ben vette föl Bódogh János nevét. Balázs Béla 1898—1902 Bauer Simon halála után özvegye gyermekeivel 1898 augusztusában költözött vissza Szegedre, mert itt remélt segítséget régi barátaitól. Balázs Béla a lőcsei főreáliskolában kezdte középiskolai tanulmányait, és 1898 őszétől folytatta apja régi iskolájának V. osztályában. 1899 karácsonyán jelent meg először nyomtatásban a Szegedi Naplóban két verse. 1900. március 2-án ő beszélt a tanítványok nevében kedves tanárának, a nyugalomba vonuló Vánky Józsefnek búcsúztatásán. (Alakját önéletrajzi regényében, a jórészt Szegeden írt Álmodó ifjúság-ban is rokonszenvvel örökítette meg.) Ugyanebben az évben szeptember 16-án alakult meg a főreáliskola Eötvös önképzőköre, amelynek munkájából lelkesen vette ki részét. A Vörösmarty ódapályázaton tíz koronát nyert, és a december 1-i Vörösmarty-ünnepélyen el is szavalhatta versét. Szintúgy az 1902. március 15-i iskolai ünnepen a saját költeményét adta elő. Május 16-án volt az írásbeli érettségi magyarból: ő Petőfi költészetéről írt. Május 18-án a tanulóifjúság nevében ő köszöntötte az 1875—78 között érettségizetteket, akik találkozóra jöttek össze egykori