Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

A kort is jellemzi, hogy pl. az 1899/1900. tanévben mit ünnepelt az iskola. Micsoda kontraszt: október 4-én, Őfelsége névnapján hálaadó, 6-án az aradi vértanúkra emlékezve gyászistentiszteleten vettek részt. Mindenszentek napján az elhunyt tanárok sírjánál rótták le kegyeletüket. November 19-én Erzsébet királyné nevenapján szintén gyászistentisztelettel egybekötött ünnepélyt tartottak. 1900. február 11-én az önképzőkör Katona Józsefről emlékezett meg. Március 15-én ugyancsak az önképzőkör rendezett hazafias ünnepélyt. Április 20-án az 1848-i törvények szentesítésének emlékére iskolai ünnepély volt. Június 8-án a koronázás évfordulóját ünnepelték meg, 28-án évzárót rendeztek. Az első világháborúig nagyjából így folyt tovább a tanév. Évről évre több a panasz az épületre. Részben szűkösségére, hiszen a főreáliskola szinte mindig társbérlőt volt kénytelen eltűrni épületében. A Víz után pl. a királyi biztosság hét termet foglalt el, köztük a dísztermet (a mai aulát); a Somogyi-könyvtár mellett az országos ipari kiállítás anyagából létesült iparmúzeum, iskolaszéki irattár stb. is korlátozta a főreáliskola fejlődését. 1890-ben a mindaddig tatarozatlan főreáliskolának némely része már használhatatlanná vált. A tornatermet egy-egy felhőszakadáskor elöntötte a víz. A mennyezetgerendák elkorhadtak, kicserélésük lassan folyt, s minduntalan a bútorzat rongálódásával járt. 1892-ben megint a zápor tett kárt. így azután érthető, ha a főreáliskola nem sérelmezte, amikor az épületet a város az 1891-ben létesített ítélőtáblának adta székházul. Annál kevésbé, mert egyidejűleg új iskolaépületről is határozott. Az állam és a Város között 1894. január 15-én kötött szerződés szerint a Horváth Mihály u. 2., 4. és 6., valamint a Deák Ferenc u. 1., 3. és 5. számú, összesen 1161 négyszögöl telket Szeged az állam rendelkezésére bocsátotta. (Azzal a kikötéssel, hogy a Deák Ferenc utcai homlokzat és a belvárosi kaszinó — a mai Juhász Gyula Művelődési Központ — között 4—5 m maradjon.) A Város 136 000 forinttal járult az építéshez és 1000 forinttal a költözéshez, új berendezéshez. Ismét új épületben 1894 Az új iskola Meixner Károly és Ney Béla tervei alapján mindössze egy esztendő alatt föl is épült. 1894. szeptember 24-én kezdődött meg itt először a tanítás. A tágas tornaterem föllendítette a testnevelést: ettől kezdve a diákok helyi, kerületi és országos tornaversenyekről számos érmet és díszoklevelet hoztak haza. így az ezredéves évforduló alkalmából a budapesti tornaversenyen 36 diák vett részt, és nyert a csoportversenyeken oklevelet, egyéni számokban ezüst- és bronzérmeket.