Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

Ezt a sokoldalú „tanügyi férfiút", hogy a korabeli emelkedett szóhasználattal éljek, 1859-ben református pappá avatták, majd a kecskeméti jogakadémia elvégzése után 1869-ben bírói vizsgát is tett. Gimnáziumi tanár volt 1856-tól Kecskeméten, 1857-től Kiskunhalason, 1860-tól Nagykőrösön. Itt 1851 és 1853 között tanítványa, majd 1860-ban rövid ideig tanártársa volt Arany Jánosnak. 1874-ben helyezték a szegedi főreáliskolába, a magyar és görög nyelv, irodalom tanárául. Negyven esztendei tanítás, huszonegy évi igazgatás után, 1897-ben vonult nyugállományba. Szeptemberi tanévkezdet 1876 Ugyancsak ez a tanév hozott változást a tanítás időbeosztásában. 1831 óta az iskolaév októberban kezdődött, és július végén fejeződött be, tehát a nyári szünet augusztusra és szeptemberre esett. A VKM 22 151/1875. sz. rendelete a szünetet júliusra és augusztusra, a tanévnyitót szeptember elejére tette át. 1876- ban mégis csak szeptember 23-án kezdődhetett a tanév, mert augusztus 20-tól szeptember 10-ig a főreáliskolában rendezték meg az első szegedi országos ipar-, termény- és állatkiállítást. Előtte pedig, augusztus 19-én avatták föl a főreáliskola bejárata előtt Szeged első köztéri szobrát, Dugonics Andrásét. 1877- ben rendelte el a minisztérium, hogy aki egynél több tárgyból bukott, javítóvizsgára nem bocsátható. Ezt 1888-ban megszigorították: a rossz viseletű diáknak akkor is osztályt kellett ismételnie, ha egy tárgyból elégtelen a jegye. A Víz 1879 A Tiszával már 1877-ben meggyűlt a baja az iskolának. Újszegedet öntötte el akkor, május 24-én, az árvíz, és a szegedi part védelmi munkálataiból kijutott a diákoknak és tanároknak egyaránt. Két év múlva, 1879. március 12-én pedig jelentős szerep jutott az épületnek. Nem ért föl hozzá a víz, így menedékül szolgált. Hajnali két órától előbb szárazon, később pontonokon, ladikokon kétezernél többen menekültek oda. Elhelyezésükről, sőt élelmezésükről az igazgatóval az élen a tanári kar gondoskodott. Ebbéli érdemeiért a király Matskássy Józsefet, aki az igazgató távollétében március 17-én fogadta őt az épületben, 1880-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A Víz után a növendékeket részben más iskolákba irányították a tanév befejezéséig, részben magántanulásra biztatták. Az országnak szinte