Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

futása felfelé ívelő, bár nem igen látványos, ott van mögötte a mindennapok kemény, megfeszített munkája. Holczer Salamon szegedi születésű hajhász ennél jelentősebb karriert futott be. 1848-ban még csődeljárás folyt ellene, de 1870-ben az 5. legtöbb adót fizető (899Ft.) polgára a városnak. Felesége bonyhádi származású, Steinitz Kata, aki első, Jakab nevű gyermeküket még ott szülte. A másik testvér, Kálmán, már Szegeden született. Széchenyi téri palotájukat Lechner Ödönnel terveztette a híres textilnemű kereskedőcsalád. Mihály testvérük nem. annyira a kereskedői üzlet fellendítésével, mint inkább jó házasságával hívta fel magára a figyelmet; 1870. aug. 28-án — nyilván nem kis szülői háttérmunka után — elvette Kirschner Emma, Kirschne Herman gazdag fakereskedő virilis lányát. A család egész korszakunkban vezető szerepet játszott Szeged fehérnemű kereskedelmében; Dávidot, tagjait —így Jakab halála után feleségét (Gruber Júliát), később fiukat, és Kálmánt ott találjuk az első tíz virilis között. Találkozhatunk a vagyoni és társadalmi felemelkedés olyan eseteivel is, mikor az érvényesülést nem a szülőktől örökölt szakma biztosította, hanem egy másik kipróbálása, vagy hasonló területen végzett, de magasabb igényeket támasztó munka. Goldberger Salamon vág-újhelyi kereskedő íiai közül a két legidősebb (Móric és Antal) apjuk foglalkozását folytatta, Sámuelből szappanos, Fülöpből boltosinas lett. Az önálló vállalkozásokat regisztráló cégbírósági jegyzőkönyvek és a gazdag emberek listáját tartalmazó virilis jegyzék a testvérek közül csak Rudolf péklegény nevét örökítették meg.

28 Ő ugyanis felhagyva eredeti szakmájával, és szövetkezve Pulitzer Jakabbal 1880-ban rőfös árukereskedési társas céget hoztak létre. Ennél jelentősebb alkotások fűződnek az ugyanabban a szakmában dolgozó Seifmann Mór és Lengyel Lőrincz nevéhez. Seifmann Mór, bisztrai származású „vattás"-ként szerepel az 1848-as összeírásban. Nem sokkal később a tanács a „kárpitos mesterségének folytatásáért esedező Seifmann Mórnak szabad iparűzési engedélyt" adott.

29 E minőségében kérte fel a Belvárosi Casino vezetősége, hogy készítse el a Casino-palota bútorzatát.

30 Pályaívének csúcsát az jelentette, mikor a termelő tevékenységet abbahagyva, az általa, illetve mások által gyártott bútordarabok forgalmazására állt át. Kérésére a Szegedi Kereskedelmi Testület igazolta, „hogy Seifmann Mór, 52 éves, szegedi családatya 1847 óta helyben kárpitos, 1852 óta saját neve és cége alatt bútorkereskedő, nyílt üzlettel és folyvást gyarapodó szilárd tekintélyes hitellel bír, ellene sem mint üzlet ember, sem mint polgár ellen panasz nincs".

31 Burger Zsigmond állította ki ezt a bizonyítványt Seifmann Mórról, akinek fiával közösen elért üzleti sikerét jól jelzi, hogy 1871-ben 120 Ft-nyi adó fizetésével, 1910-ben 1642 Ft-tal tartozott a legtöbb adót fizető polgárok közé.

32 Lengyel Lőrinc szegedi születésű kárpitos, majd bútorgyáros és kereskedő szép