Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a 19. században (Szeged Művelődéstörténetéből 6. Szeged, 1988)

miatt nem volt szükség, utóbbiak munkáját még nem nagyon igényelte a város. E viszonylag kis számú értelmiség — mely más városok adataival összevetve általánosnak tekinthető — a szegedi zsidóság alábbi intézményeiben tevékenykedett: imaház, normáltanoda, 4 leánynövelde, kórház oskola-egyesület, nőegylet, pénzkölcsönző egylet, mesterlegény-egylet kórházzal. Ennyi intézménnyel Szeged Ó-Buda után a második „leggazdagabb volt" a feltérképezett 8 város közül (lásd az 5. számú táblázatot). Ugyanez a vizsgálat részletes kimutatást közöl a kismesterségek megoszlásáról is. Szeged 10 arany- s ezüstmüvesével az első, 16 szabójával a 3. a városok sorában. Találunk még asztalost, bádogost, erenyőkészítőt, gombkötőt, kárpitost, kővágót, mészárost, paplanost, pipakészítőt (3), sipkást, szappanost (4 fő), szobafestőt (8 fő), szűcsöt, tímárt, üvegest (2), vargát (2), kik száma néhány szakmától eltekintve nem jelentős (l-l). (Lásd a 6. számú táblázatot). A zsidóknak Szeged közéletében játszott szerepét jobban nyomon követhetjük az 1848 utáni időszakban. Igaz, hogy ekkor már nem állnak rendelkezésre családfőként összeírt háztartás- és foglalkozási statisztikák, de a város egészéről tudósító források is jó áttekintést adnak a zsidók társadalmi helyzetéről. 1910-ben Szeged 70 179 főnyi lakosából 3628 (5,2%) volt zsidó. Ugyanakkor az egyes foglalkozási ágakban képvislet zsidóság aránya az alábbiak szerint alakult : őstermelés 0.2% kéziipar 8%, kereskedelem és hitel 50%, közlekedés 7,1 %, gyáripar 14,5%», védőnő 4%, napszámos 0,5%, házi cselédek 0,8%. Az orvosi, ill. ügyvédi foglalkozás esetében ez az arány elérte a 65,4%, valamint a 41,5%-ot.

20 Munkánkban csak ez utóbbi kettőt vizsgáljuk meg alaposabban. A Szegedi kalauz 1880-ban közzétett címtára részletesen ismerteti a fenti szabadfoglalkozásokban dolgozó személyek adatait.

21 Ebből kiderül, hogy a szegedi ügyvédi kamara azidőszerinti elnökhelyettese dr. Rosenberg Isidor, pénztárnoka pedig dr. Pollák Lajos volt. Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy elnöke dr. Szüts Andor, titkára dr. Lázár György, ügyésze pedig dr. Nyilassy Pál volt. Tizenkéttagú választmányában ott találjuk Polczner Jenőt. Szeged ügyvédeinek felsorolásából kitűnik, hogy az 56 irodát fenntartó ügyvéd közül 10 zsidó volt. Név szerint: Csillag József, dr. Déry Károly, Drucker József, dr. Engel Mór, H erez Gyula, Kertész József, Polczner Jenő, dr. Pollák Lajos, dr. Rosenberg Isidor, dr. Szivessy László. Jóllehet a zsidók ügyvédi pályán való elhelyezkedését korábban tiltották, a helyzet jogi rendezése után nagy számban választották a tőkés termelés is igényelte magántisztviselői karriert ígérő foglalkozást. Szeged legjobb nevű ügyvédei közé tartozott Rosenberg Tsidor (később: Rózsa Izsó) a város országgyűlési képviselője, a „hitközség" és egyben az „Árpád" szabadkőműves páholy főmestere.

22 Közéleti súlyát városi tekintélyét bizonyítja hogy a polgármesteri fogadások — pl. a hagyomá-