Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)

az üggyel kapcsolatban megtisztelt, bátor vagyok Excellentiádnak mellékelve megküldeni aze ügyr vonatkozó néhány aktát, amelyekhez fűzött szubjektív megjegyzéseimet kérem bizalmasnak tekinteni. A mellékelt idézetek könnyen folytathatók lennének és élőszóval még több pontra vonatkozólag tudnék Excellentiádnak adatokkal szolgálni. Legyen szabad felhívni Excellentiád figyelmét arra is, hogy a Szerb-ügyben megkezdett publikációmat tovább folytatom egyéb folyóiratokban és hogy a Minerva legközelebbi száma Keresztury Dezső tollából, valamint a Magyar Szemle márciusban Joó Tibortól hosszabb tanulmányt fog közölni, amelyekSzerb Antal és a szellemtörténeti irány új irodalomfelfogását megfelelő objektív világításba helyezik. Úgy látom, hogy itt nemzedékek kibékíthetetlen ellentétéről van szó, de különböző utakon valamennyien a magyar szellemiséget akarjuk szolgálni. Sík Sándornak és nekem mindenesetre becsületbeli kötelességünk, hogy tisztázzuk magunkat a lehetséges vád alól, hogy — kellő megfontolás hiányában — félrevezettük volna a Kart és egy nemzeti szempontból megbízhatatlan tudós számára javasoltunk venia legendi-t. (Szerb Antal középiskolai tanár és ha egyetemre nem való, középiskolába még veszedelmesebb lenne.) Virág Benedek esete jut eszembe, aki mikor meglátta a két Kisfaludyt, az új Magyarország akkori szellemi vezéreit, felkiáltott: Finis Hungáriáé! Vagy idézhetném Arany Jánosnak Tompához írt leveléből a következő sorokat: a politikáról te se szeretnél hallani, én sem beszélni. Most igazán oldott kéve nemzeted! korbács kell ennek, akkor Összetart: adj neki ujjnyi szabadságot, s elörjöngi a hazát. Mindig így volt, mindig így lesz. Vagy csak én látom így fekete színben a haza sorsát, — én, aki valószínűleg árulói egyike vagyok? Hogy ne! Ebédeltem pár-Deákkal, keresztet is kaptam. Az nem kérdés, minő hazafiság lengi át azt a hat kötetet, mely most frissen került újra a közönség kezébe: az a kérdés, nem czimborálok-e titkon a főczinkosokkal, Deákkal, Eötvössel stb. — Kísértdsmeg bár te elejteni egy szót a Pusztán és Gólya daczára, olyan hazaáruló leszesz, mint Horváth Mihály." Bátor vagyok még megemlíteni, hogy Szerb Antal békességgel viseli a rá nehezedő súlyos vádakat és hogy azok közé tartozik, akiket nem anyagi helyzetük javítása, hanem ideális célok vezettek az egyetemre . (Ha nem így volna, én lennék az első, aki tiltakoznék habilitációja ellen.) Abban a táborban, ahová egy kizáró ítélet taszítaná, sokkal több alkalma nyílna anyagi helyzetét javítani, viszont ha magunkhoz emeljük őt, remélhető, hogy konzervatívabb irányba fog fejlődni. Annak idején a mellékelt 1—41 darab szíves visszaküldését tisztelettel kérni fogom, minthogy az esetleges polémiákban szükségem lesz rájuk.