Lengyel András: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937) (Szeged Művelődéstörténetéből 5. Szeged, 1988)

SZERB ANTAL tudományos dolgozatairól elmondhatjuk, hogy tanszékpályázatnál is ritka az olyan terjedelmű munkásság, amilyent ő harmincnégy éves korában, 13 év alatt kifejtett. 1. Disszertációja (A magyar újromantikus dráma, 1927), amelyet Császár Elemér adott ki az Irodák mtörténeti Füzetekben már abban az irányban indul, amelyet a habilitáció céljául választ: magyar összehasonlító irodalcmtörténet, különös tekintettel a francia és angol vonatkozásokra. A múlt század közepén keletkezett magyar mesedrám inak gyökereit keresi és a magyar előzmények mellett Skakespeare-re, angol, spanyol, némst párhuzamokra utal és arra mutat rá, hogy „ez a másodlagos romantika általános jelenség a XIX. század közepén" és hogy ebben láthatjuk „mese-drámáink mélyebb, szellemtörténeti kapcsolatát az egyetemes irodalommal." 2. A Kölcseyről szóló essay (Minerva 1926, 72-119) a magyar empire költőjének szentimentálizmusát és ideálizmusát analizálja. A mély megérzésről tanúskodó tanulmány itt is az európai irodalomba torkollik és keresi az analógiákat. A 18. század Árkádia-ábrándjában, Rousseau, Matthisson vágyakozásaiban. 3. Az Udvari Ember c. tanulmány (Minerva 1926, 224—286) típus-lélektani portrét kísérel meg, abban a szellemben, amelyben Eduard Spranger nagyhatású könyve (Lebensformen) készült. A szerző ahisztorikus módszerrel, Baldassare Castiglione 31 Cortegiano-ját alapul véve igyekszik közelférközni az udvari ember mint norma és életeszmény lényegéhez. Ehhez a portréhoz a platonizmustól kezdve a középkoron és a renaissance-on át napjainkig terjedő időből veszi a vonásokat, nagy világirodalmi és és filozófiai: olvasottsággal. Kár, hogy a tanulmány befejezetlen és a magyar irodalomra való alkalmazással adós maradt a szerző. 4. A William Blake c. essay (Széphalcm-Könyvtár, 1928, 24. 1.) a tizennyolcadik századi angol praeraffaelita-spirituális festőről és misztikus költőről szól és beletartozik a szerzőnek abba a széleskörű studiimíba, amely az európai preromantikával foglalkozik. Figyelemreméltó kísérlet abból a szempontból, hogy írója be tudja vonni a szellemtörténeti megértés körébe a képzőművészeteket is. 5. Az ihletett költő (Széphalcm-Könyvtár 1929, 29. 1.) c. tanulmány egyik célja Berzsenyi és az európai preromantika lelki kapcsolatainak kimutatása. A dolgozat két főtétele: Horatius mint preromantikus eszmény hat Berzsenyire, az antikos formát is a preromantika hozza irodalmunkba és ez a forma merész újítást jelentett: a romantika kezdetét. 6. Magyar preromantika (Minerva 1929, 1—69). — A dolgozat a fölújulás lélektani problémájából indul ki : „A magyar irodalom történetének van egy misztikus pillanata : a XVIII. század hetvenes és nyolcvanas évei (a nemzet életében évtizedek a pillanatok). Misztikus ez az időszak, mint Szent Ágoston életének nagy fordulata... A fölújulás különös szimultaneitással indul meg egyszerre több helyen, ami misztikus voltát még erősebbé teszi, éreztetvén, hogy itt nem pusztán kiváló egyesek leleménye, hanem szupraindividuális történelmi erők vannak a játékban." Ez az idézett pár mondat is mutatja hogy Szerb Antal az irodalomtörténeti interpretációban milyen magas és spirituális szemléleti fokon áll és mennyire eltávolodott a pozitivizmustól. Célkitűzése egészen új mtgyarázatát akarja nyújtani Berzsenyi korának: „Nem a Fölvilágosodás adta meg a magyar fölújulás belső elánját, éltető lendületét, harcias sodrát, mely évszázados gátakon diadalmaskodott, hanem lázadó gyermeke a romantika. A Fölvilágosodás úr volt a kor gondolatai fölött, de fázós kezével nem tudott tüzet gyújtani a korokat mozgató emóciók világában, a misztikus élményt, az élet beleáradását a formákba: nem a magyar számára élménytelen, steril fölvilágosodás lobbantotta föl. "A dolgozat bizonyító anyaga odairányul, hogy kimutassa a magyar fölújulásban az európai preromantikus életforma megnyilvánulásait, keresve azokat a motívumokat, amik a fölvilágosodással szembehelyezkednek (Rousseau, az enyészet gondolata, a primitív-ősi és extatikus költőiség keresése, a nemzeti múlt és népiség fölfedözése). Európa és a magyar szellem egymásra talál a század végén és a preromantika világánál új értelmet nyer irodalmunk történetének ez az alapvető fejezete. Pintér Jenő Magyar Irodalomtörté-