Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

156 Nagy István: Küzdelem a néphatalom megszilárdításáért Szőregen (1944. október 9. — 1947. augusztus 31.). Szőreg és népe (Tanulmányok). Szerk. Hegyi András. Szeged, 1977. 236.; Szőreget, Tápét és Dorozsmát is bekapcsolják Szeged városfejlesztési tervébe. SZNé 1947. nov. 28. 157 Nagyszegedhez csatolják a dorozsmai járást, Pusztamérges és Öttömös községeket. DM. 1948. okt. 8. 158 Karácsonyi Béla: Szegedet megyeszékhelynek! DM 1956. aug. 30. 169 Békés—Csongrád megye székhelyéül Szegedet javasolja a Minisztertanács DM 1956. szept. 23. 160 Szegeden megkezdték a megyei tanácsház építését. DM 1959. ápr. 15. 161 Szegedre helyezték Csongrád megye székhelyét. DM 1961. dec. 23. 162 Péter László: A városfejlesztés jövője: Nagy-Szeged. Tiszatáj 1965. március: 204—206. 183 Változások a tanácsi apparátusban. Interjú Papp Gyulával. DM 1978. dec. 17. 184 „Még azt is fölvillantanám — írja lektorom —, vajon nem volna-e méltányos az 1973-ban nyomással Szegedhez csatolt községeknek visszadni nagyközségi státusukat (Gyálarétnek a községit), és az 1984-ben Szeged alá rendelt többi szegedi járási község státusát megadni nekik. Ez a fajta integráció felel meg Erdei „Város és vidéke" koncepciójának és a községek valódi érdekeinek, nem az 1973-ban erőszakolt közigazgatási egyesítés. Ma az évszázados múltú Szőreg hátrányosabb helyzetben van, mint a hajdani tanyaközpontból alig négy évtizede önállósult Mórahalom!"