Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

tesiek hajlandók lettek volna ugyan lemondani Dorozsmáról Nagy-Szeged javára, ám ennek fejében négy „névleges községet" (Fábián, Tés, Derekegyháza, Mágocs) „Nagy-Szenteshez" akartak csatolni...

121 Nagy-Szeged terve — Klebelsberg Kunó akciója 32. Mivel a vármegyék érinthetelennek bizonyultak, a Városban új, területileg szűkebb, gazdasági és kulturális vonzáskörében mégis tágabb gondolat, Nagy-Szeged eszméje erősödött meg. Az 1929. évi törvényhatósági választások előtt még helyi (városházi) párt színezetet is öltött: egyes polgári csoportosulások kívánták általa Nagy-Szeged Párt néven erőiket egyesíteni.

122 33. Nagy-Szeged gondolata nem volt új. Először Sz. Szigethy Vilmos, „Szeged szab. kir. város törvényhatósági levéltárosa" írta le 1909-ben. A Budapesti Hírlap hasábjain válaszolt Rákosi Viktornak, aki a harmadik egyetemért folyó versenyfutásban Debrecent támogatta. A Torontál megyei születésű, akkor már 14 éve újságíró és 9 éve levéltáros szegedi lokálpatrióta a Város gyors fejlődését és ragyogó távlatait elemezve oda lyukadt ki, hogy Szeged jobban megérdemli az egyetemet, mivel általa a délvidék svábságot — a pángermánok karjaiból megmentve — magyarosíthatja. Nem megyében, de nem is közigazgatási csatlakozásokban gondolkodott; mert ugyan mit is számított volna ekkor a szomszédos falvak — Tápé vagy Dorozsma — idecsatolása; sokkal inkább a Városnak a közigazgatási határokon túlmutató kisugárzását emelte ki. „Szeged — írta — máris abban a szerencsés helyzetben van, hogy éreztetheti hatását nagyon nagy vidékre, részben az egész országra."

123 Hasonló gondolatkörben mozgott Lázár György polgármester is, aki a nagyárvíz utáni Városra használta e kifejezést, minden közigazgatási következtetés levonása nélkül. 1911. újévi beszédében — a tervezett 1914. évi országos kiállításra utalva — kijelentette, hogy ott majd bemutatják a várost „az országnak s a külföldnek, szóval mindazoknak, akik a nagy vész alkalmával e város újjáépítése iránt érdeklődtek : akkor míg egyrészt magunk megnyugvással és örömmel fogunk tekinteni az azon generáció által megálmodott Nagy-Szegedre, melynek mi is tagjai voltunk, úgy a király, a nemzet, s a külföld is be fogja látni azt, hogy e város irányában a nagyvész alkalmával tanúsított részvét és támogatás nem esett hiába, nem jutott érdemtelenre."

124 34. Nagy-Szeged és Nagy-Debrecen eszméjét gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter vetette föl újból a Pesti Napló 1927. november 13-i számában. Ennek előzménye az volt, hogy Budapest székesfőváros közgyűlése megtagadta a miniszter által már akkor Lágy-