Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

A szegedi királybiztossági terv sorsának minden mozzanata egyelőre ugyan még nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy a többi „megrövidítendő" megye sem vette jó néven. Félegyháza tiltakozni készült, ugyanerre szólították fel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei lapok is a megyéjüket, noha a Tiszazug községei — állítólag — szívesen csatlakoztak volna az új Csongrád megyéhez.

67 23. Ámbár a királybiztossági fölterjesztést a segédkönyvek tanúsága szerint a Belügyminisztériumban iktatták, levéltárában sem ez, sem a többi törvényhatóság fölirata nem található. Tisza Kálmán nem belügyminiszterként, hanem miniszterelnökként foglalkozhatott vele. E minőségében fogadta 1883. március 4-én Csanád népes küldöttségét, megnyugtatva Őket, hogy nem tervezi megyéjüknek Árad és Csongrád közötti kettészakítását. „Én — mondta — nem fogom tisztán sem Szeged érdekét tekinteni, ámbár nagy súlyt helyzek, hogy egy erős központ legyen az [országnak] azon részében."

68 1883. április 11-én értekezletet tartott, amelyen Bács-Bodrog, Csanád, Csongrád és Torontál fő- és alispánjai vettek részt, és Tisza Lajos és Nóvák miniszteri tanácsos ismertette előttük a tervezetet. Hertelendy József torontáli főispán azzal érvelt ellene, hogy Felső-Torontál elszakítani tervezett magyar és német lakossága nagyban hozzájárul a román és szerb községek magyarosításához, átcsatolásukkal viszont fölborulna a megye nemzetiségi egyensúlya. Helyette Csanád és Csongrád egyesítését ajánlotta. A miniszterelnök fölkérte: készítsen statisztikát megyéjének nemzetiségi összetételéről. Hogy ez elkészült-e, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy az ügy megfeneklett. Amint a Szentesi Lap megjegyezte: „a miniszter dolga, miképpen bír Szeged központtal új megyét alakítani, hogy egyik megye területéből se vegyen el semmit."

69 Hangok Szeged vármegyéről (1887—1902) 24. Hogy Tisza Lajos tervét véglegesen nem ejthették el, a hírlapokból sejthetni. Már 1887 tavaszán több hír is szólt Szeged megye küszöbön álló megyeszervezéséről.

70 1888 januárjában Kocsis Sándor függetlenségi párti városatya Félegyháza képviselő-testületében indítványozta, hogy a város Pest megyéből kerüljön át „az újonnan alakítandó Szeged vármegyéhez".

71 1889 januárjában a pénzügy-igazgatóságok megyékre való decentralizálásakor meglepő állásfoglalás hangzott el Makón Arad ellenében, Szeged mellett.

72 Amikor meg Pancsován tervezgették a letűnt Horom vagy Keve vármegye újjáalakítását a volt határőrvidéken Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyék egy-egy részéből, a temesvári Dél-