Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

(Szentes 7 1/4, Csongrád 7, Szegvár és Mágocs 6 1/2, Derekegyháza 6 1/4, Mindszent 6 mérföldre) esnek; az utazgatás a megyei autonómia hátrányára lenne; csökkenne a közgyűlések látogatottsága; lankadna a közügyek iránti érdeklődés. Pedig a százados megyei autonómia nem dobható lomtárba! Szeged még „a nemzeti ügynek tett állítólagos szolgálatai és a nemzet önvédelmi nagy harcában — minden jó hazafi által kötelességszerűleg meghozott — áldozatának jutalmaként" sem igényelheti a kormánytól, hogy tudtuk és beleegyezésük nélkül mintegy zsákmányként a megyei autonómia létfeltételét jelentő székhelyet elnyerje. A törvényhatósági bizottság végül kinyilvánította: 1. amíg a megye területe lényegesen úgy meg nem változik, hogy az 1876:33. tc. példájára törvényileg kellene megállapítani székhelyét, ennek megállapítását „saját elvitathatatlan autonóm jogai közé sorozza"; 2. azt csakis saját területén kívánja elhelyezni; 3. fenntartja Szentes melletti 1875:350. sz. határozatát, s kéri Szeged igényeinek elutasítását.

37 14. Ez az 1877:5. sz. közgyűlési határozati fölirat egyelőre levéltárban maradt, ami ismét alkalmat adott a vetélytársaknak próbálkozásra. Hódmezővásárhely közgyűlése áprilisában a miniszterhez küldött föliratában és a megyéhez eljuttatott átiratában (1877:160.) óvatosan megismételte 1874:514. sz. ajánlatát, persze csak arra az esetre, ha Szentest mellőznék. Még nincs minden veszve, gondolhatták Szegeden is, amikor 1877. május 6-án a közgyűlés elhatározta: igényeiknek még alaposabb alátámasztására megküldik a Belügyminisztériumnak a Mindszent kezdeményezte községi megnyilatkozások dokumentumait. 1876. június 25-én a Békés megyei Sámson község átiratára, amely szerint Csongrád megye valamennyi községét föl kellene szólítani, hogy kérelmezzék az országgyűléstől: vagy maradjon Szegváron a megyeszékhely, vagy tétessék át Szegedre, Mindszent nagyközség képviselőtestülete megkereste a megyebeli községeket, Szegedet pedig fölszólította, hogy maga se tétlenkedjék. Szeged szeptember 12-i közgyűlése még biztatta is a községet, szerezze be a megyebeli községek hasonló állásfoglalását, és szervezze meg a tervezett tanácskozást. Megismételte a Szeged mellett szóló gazdasági, kulturális és területszervezési érveket, különösen kiemelve a városban működő igazságügyi hatóságoknak és dekoncentrált — pénzügyi, tanügyi, katonai —szerveknek a megyékre is kiterjedő illetékességét. Először hivatkozott a Város „fontos missziójára", amely „a délvidék idegen ajkú népességének megmagyarosítására" vonatkozott. Noha ez a színmagyar Csongrád megyével nem volt kapcsolatba hozható, mégis jól hangzott.

38 Mágocs 1876. július 28-án, Horgos 29-én, Csany, Csongrád augusztus