Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

bekövetkezhető rendezése alkalmával megyénk központjának meghatározását illetőleg ne méltóztassék az ideig intézkedni, míg erről mi, kik [...] saját jogkörünkhöz tartozónak hisszük [...] nem nyilatkoztunk".

19 A szentesi képviselőtestület 1875. január 25-én megismételte ajánlatát. A megye május 11-i közgyűlése még mindig a régit fújta: a belügyminiszter „Csongrád megye előleges meghallgatása nélkül, ennek székhelye iránt ne határozzon". A Szentesi Lap bírálta e struccpolitikát, mely föladni látszott a székhelymegállapítás autonóm jogát.

20 Fekete Márton védelmébe vette e halogatást, nem értve egyet Cicatricis Pál szentesi főjegyzővel, aki a közgyűlésnek azt indítványozta : „mondja ki [...] autonóm jogánál fogva, elvileg, hogy a megye székhelye Szentesre tétessék át, s ezen határozat figyelembe vételét kérelmezze a minisztériumnál". Fekete éppen e „veszélyes elvben" látott jogfeladást, egyetérve Stammer Sándor alispánnal, aki szerint előbb rendbe kell hozni a házipénztárat; most elegendő az építési terv- és költségvetés kidolgozására bizottságot kiküldeni.

21 Fekete Mártonnak, a „megyei árvaszéki ülnök [...] és szentesi szülött ifjú egyénnek", a vármegye nem sokkal későbbi főjegyzőjének, Buday József, a 43:47 szavazatarányban alulmaradt szentesi „határozati párt" tagja válaszolt, kifogásolva a határozatlanságot, amely könnyen a megyeszékhelybe kerülhet.

22 Az 1875:83. sz. közgyűlési határozattal a megyeszékhely kijelölésének előkészítésére megbízott küldöttség az 1875. október 19-i, majd a december 15-i közgyűlés elé terjesztette javaslatát. Ennek alapján a közgyűlés a belügyminiszterhez intézett föliratában kimondta: „a megyénkbeli községek és városok közül Szentes város lenne egyedül azon hely, amely a székhely változása esetén [...] fekvésénél, [...] lakosai számánál és kulturális viszonyainál fogva egy megyei székhely igényeinek minden tekintetben megfelelhetne". Noha „autonóm jogainál fogva" hivatottnak tartotta magát az intézkedésre, mégis kérte a minisztert: vegye ezt figyelembe és Szentest jelölje székhelynek. A Szentesen lakó nagyszámú bizottsági tagra is hivatkozott; az Ő aktivitásukkal „nyer a megye közönsége, nyer maga az állami közigazgatás" is.

23 A Belügyminisztériumban a föliratot egyelőre a területi beosztásra vonatkozó iratok közé tették.

24 A törvényhatóságok területi változásaival foglalkozó Tisza Kálmánféle törvényjavaslatnak a Kiskunságot (benne Dorozsmai) illető 1876. június 10-i képviselőházi vitájában Szluha Ágoston szegedi képviselő indítványozta, hogy Csongrád megye székhelyét Szegedre helyezzék át. Megígérte, hogy az egyre inkább állami közigazgatási központtá váló, fejlett gazdasággal bíró város, amely egyébként nemcsak e megyének, hanem az Alföld déli részének is „természetes központja", vállalja az ezzel járó anyagi terheket. Tisza Kálmán elismerte ugyan, hogy „Szeged sokkal célszerűbb székhely volna", mégis Szatmár megye esetére hivat-