Ruszoly József: Szeged megyétől Nagy-Szegedig (Szeged Művelődéstörténetéből 4. Szeged, 1987)

c) Torontál megyéből a törökkanizsai járást, (Csóka, Cerna-Bara, Firigyháza, Imretelek, Jázova, Hódegyház, Lőrincfalva, Monostor, Magyar- és Szerbpadé, Csanád, Tiszaszentmiklós, Törökkanizsa, Verbica), az óbesenyői járást (Battányháza, Óbéba, Kis-Béba, Óbesenyő, Bolgártelep, Deszk, Ferencszállás, Gyála, Keglevicháza, Keresztúr, Kissziget, Klárafalva, Kübekháza, Majdan, Oroszlámos, Rábé, Ószentiván, Újszentiván, Szőreg, Térvár, Vöröscsárda), a nagyszentmiklósi járásból Kiszombort; végre d) a Kikindai kerületből a mokrini járást (Jezepovát és Mokrint). A bizottság e földrajzilag összefüggő terület népességszámát az 1871 -i népszámlálás alapján — az 1873-ban önálló törvényhatósággá vált Hódmezővásárhelyét nem számolva — 222 436-ban adta meg, s így a törvényhatósági önállóságát őrző Szegeddel együtt mintegy 300 ezer lakost ölelt fel. Szeged törvényhatósági bizottsága fölírt a képviselőházhoz és a Belügyminisztériumhoz, s kérte előterjesztésének elfogadását.

14 9. A megszűntetésre ítélt Csanád vármegye 1873. november 3-i közgyűléséből Návay Tamás főispán vezetésével küldöttséget menesztett a miniszterlenökhöz, 1874. január 7-én pedig országgyűlési képviselőit szólította föl : védjék meg ősi törvényhatóságukat. Ha csupán kicsinysége volna a baj, kerekítsék ki „célszerűen".

15 10. Gr. Szapáry Gyula belügyminiszter 1874. szeptember 16-án kelt 38 723/1874. sz. iratában értesítette Csongrád vármegye közönségét, hogy a képviselőháznak az államháztartás rendezésére kiküldött bizottsága — figyelembe véve a törvényjavaslat alapelveit — meghatározta a törvényhatóságok fönnmaradásának föltételeit. Egyebek között kimondta: „az elszigetelt vagy feltűnően beszögelő területek megfelelő átkebelezések által enyésztessenek el". Nyilatkozatot kért a megyétől, hogy a Szeged és Csongrád vármegye közé beékelődő kiskunsági helységeknek és pusztáknak (Félegyháza, Majsa, Halas, Péteri, Kömpöc), továbbá Pest-PilisSolt vármegye ezekkel határos Kötöny pusztájának és Harka községének hozzácsatolásáról foglaljon állást. (Az utóbbiakról Pest megye eleve lemondott.) Az október 20-án Szegváron megtartott törvényhatósági bizottsági közgyűlés — az állandó választmány közigazgatási szakosztályának október 15-i állásfoglalása nyomán — nem kérte e területi kikerekítést. Részint pénzügyeinek szilárdságára, részint történeti érdemeire hivatkozva, elhárította e területnövelést, annál inkább, mert a kiskun városok — a tollhibából kimaradt Dorozsma is! — „köztudomás szerint" maguk sem óhajtották az átcsatolást.

16 Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsági közgyűlése 1874. október 13-án megszűntetésre ítélt királyi törvényszékének fönntartásáért, az igazságügy-miniszterhez, a belügyminiszterhez pedig „öntörvényhatósági minőségének érintetlen hagyása mellett" Csongrád vármegye székhelyé-