Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

Ez a fajta kollektivitás egyet jelent azzal, hogy a parasztság védtelenül ki van szolgáltatva minden olyan társadalmi erőtényezőnek, mely a maga céljait a modern társadalmi technika módszereivel tudja munkálni. És tudjuk, hogy a modern társadalmi technika készséges eszköz lehet minden cél szolgálatában. Elég elrettentő példát nyújt erre a mai magyar élet. De tudjuk azt is, hogy modern kollektivitás csak teljesen tudatosított egyének önként vállalt lemondásával és önkorlátozásával keletkezik. És tudjuk azt is, hogy önként vállalt kollektivitás csak a szabadság mély és nagy élményéből fakadhat. Ezért számunkra Dudar nemcsak társadalomfejlődési példa, hanem parancsoló utasítás a fejlődés igazi értelme és a haladás iránya tekintetében."

104 Jelentős mozzanat az is, hogy tapasztalataik — jelentésük révén — a „politika" számára is hozzáférhetővé váltak, s a politika helyzetismeretét növelték, növelhették. (Más kérdés, hogy az „illetékesek" éltek-e ezzel a helyzetismerettel, s a dudari munka egyéb eredményeivel.) Dudar harmadik nagy eredménye az az „erkölcsi siker" lett, amelyről egyik levelében Tomori Viola számolt be. „Thurnwaldék és Farquharsonék a lehető legnagyobb elragadtatással távoztak és azt mondták, hogy egész Európában a legnagyobb élményük a mi csoportunk [ti. a Művészeti Kollégium — L. A.] volt."

105 A Művészeti Kollégium reputációjának megnövekedése azonban csak egyik része volt az „erkölcsi sikernek"; legalább olyan fontos az is, hogy az angolok és németek megismerhettek egy magyar falut, s ezzel, ha csak pár ember számára is, valóságosabb és pontosabb kép kezdett alakulni az országról. Ennek a módosulásnak „hatását" fölmérni, persze, nem lehet, s a hamarosan kitörő 2. világháború után új Európa s új magyar társadalom alakult ki. De mindez nem változtat azon a tényen, hogy Dudaron 1937-ben — nem sokkal a világháború kitörése előtt — a magyar falu megismerésének szándéka még össze tudott hozni angol, német és magyar kutatókat, s még elsődleges szempont lehetett egy társadalmi osztály tanulmányozásának, „megismerésének" szempontja. Ehhez az eszmetörténeti jelentőségű mozzanathoz képest elenyészik az a szakmai haszon, amely a másik fél által alkalmazott kutatástechnika megismeréséből, az „új" változástendenciák tudományos fölméréséből adódott a résztvevők számára. A Szegedi Fiatalok „hallgatólagos búcsúja" mindenesetre jól sikerült. Jegyzetek 1 Csaplár Ferenc: Bartók és a Szegedi Fiatalok. A dudari tanulmányút — 1937. = Tiszatáj, 1971. 3. sz. 252. 2 Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. 1967. 3 Buday György — Erődi Harrach Bélához, Szeged, 1934. dec. Í3. Indigós másolat