Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

Igazi européer egyéniség, megnyerő személyiség volt. „Thurnwald professzorral beszélgetni — írta róla Gáspár Zoltán is, akit pedig túlzott tekintélytisztelettel nem lehetett vádolni — még olyan töredékesen is, ahogy én németül képes vagyok, egészen nagy emberi élmény. Van benne valami egészen megrendítő és mély emberség, az életet és tudást apró részletekig bensőségesen ismerő nagy elmének az a magatartása, amelylyel oly közel áll az élethez, hogy végül is biztosan feléje kerül. S mindebben valami megható alázat, amit primer és torzító hétköznapi fogalomkészlettel csak szerénységnek lehet mondani; valójában persze sokkal több."

50 1933 után sem lett fasiszta; talán az sem véletlen, hogy utóbb könyvvel már csak 1945 után, mint a berlini Humboldt egyetem ordináriusa jelentkezett.

57 A Magyarország munkatársának (ry-ly), még Dudar előtt, Budapesten nyilatkozott arról is, miért jött el Dudarra: „A primitív népeket már ismerem — mondta az újságírónak —. Teljes hat évet töltöttem közöttük! Most az európai népet, a parasztságot akarom tanulmányozni. Azt kell megtudnom, hogyan hat az ősi parasztlélekre a város kultúrája. Hogy alakítja át a zárt világban élő paraszt lelkét a városi levegő?"

58 Dudarra elkísérte felesége, Hilde Thurnwald is, maga is etnológus. Másfél évtizeddel korábban tanítványa volt Thurnwaldnak, majd munkatársa és felesége lett.

59 A „sydneyi Ausztráliai Nemzeti Tudományos Kutató Tanács vendégeképpen bejárta a szigetvilágot és tanulmányozta a Bougainvilleben élő bennszülötteket. Nyugat-Afrika Tanganyika-menti területén pedig a londoni Afrikai Nyelvek és Kultúra Nemzetközi Intézete megbízásából a Bantu néger törzseknél folytatott tanulmányokat."

6 Legjelentősebb munkáit, férje mellett, közös kutatóútjuk tapasztalatairól írta: Die Schwarze Frau im Wandel Afrikas (1937), Die Menschen der Südsee (1937). Ezek — mint Tomori Viola egyik korábban már idézett megjegyzése tanúsítja — a számottevő kutatók közé emelték. Gáspár Zoltán szerint egyébként benne is „rendkívül sok emberi és női szeretetreméltóság" volt.

61 A német „csoport" harmadik tagja Willy Gierlichs fiatal kölni szociológus professzor volt, Theodor Wiese tanítványa és utóda a tanszéken. Ő, amennyire megállapítható, kirítt a dudari falutanulmányozás résztvevői közül; „megjelenésében, udvariasságában, fellépésében igazi porosz — írta róla Gáspár —. Ezen felül, amennyire a kifogástalanul kezelt nemzetközi érintkezés formái és általában az ilyen kapcsolatokben jelenlevő kiegyenlített hőmérsékletű légkör hatásai között meg lehet állapítani, náci is. A konkrét esetben azonban semmi akadálya, hogy kitűnően ne értsük meg egymást. Azért vele szemben valahogy úgy viselkedünk, mint Andrássy Gorcsakovval a berlini kongresszuson; ti. megkülönböztetett lendülettel barátkozunk vele, azzal az indoklással, hogyha valakivel, aki