Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása (Szeged Művelődéstörténetéből 2. Szeged, 1985)

hogy egy előttem teljesen ismeretlen vidéken a képviselőtől a falu elöljáróságán keresztül megnyerjek egy falut, egyelőre még azt sem tudtam melyiket. És a Bakony igen nagy, sok sváb és tót falu van benne és a magyar falvak közül sok fürdőhellyé alakult át. Azt sem tudtam, hogy kapok-e megfelelő falut egyáltalán. Senkit sem ismertem, Hildivel [Várkonyi Hildebranddal — L. A.] Írattam magamnak egy igazoló levelet, ez volt minden segítségem. És hétfő reggelig el kellett mindent intéznem, mert az angolok július 29-ig meg kellett kapják a falu részletes leírását, tájékoztatót az elhelyezésükről, stb. mert 29.-én Finnországba indulnak. [...] most nem írhatom le a részleteket, hogy bukkantam rá Dudarra, a képviselőre, aki minden mást ajánlott, mint Dudart s akinek be kellett bizonyítanom, hogy jószándékkal jöttem hozzá s ugyanezt a falu jegyzőjének, papjának, tanítójának stb. meg kellett magyaráznom, hogy miért pont Dudar, s ez igazán nehéz volt, s magam számára is és végül egy meglehetősen önérzetes és valóban némi keleti vonásokat eláruló ellenzéki protestáns falu lakóit, akik egy eldugott völgykatlanban laknak, állomás nélkül [...] rá kellett bírnom, hogy 20 vadidegen számára adjanak ki szobát, akik közül a legtöbbel még beszélni sem tudnak. Persze senki sem akarta először. A képviselőtől a parasztokig mindenki lebeszélt és végül mégis sikerült, több lakás került, mint kell és a parasztok, akikhez az út nem a legkönnyebben vezet az elöljáróságon keresztül (de most nem volt más választásom) alig akartak elengedni, búcsúdélutánt rendeztek nekem és olyan köszöntőket mondtak, hogy majdnem elbőgtem magam. Szóval eddig sikerült. Egész éjjel utaztam visszafelé [valószínűleg a júl. 25-ről 26-ra virradó éjjel — L. A.] és alig néhány órai alvás után nekiálltam angol faluleírást és kísérőlevelet írni. És három perccel^ a vonatindulás előtt sikerült légiposta-express elküldeni ezt a levelet. És utána tegnap [júl. 27-én — L. A.] Thurnwaldnak és a feleségének (külön nyaralnak) és Bellmannak (vsz szintén eljön néhány napra) németül leírni ugyanezt."

27 „A falu — folytatja Tomori — tipikus képe a magyar parasztproblémának, sőt a magyar problémának is. És tipikus képviselője az én minden problémámnak is. Magyar falu, olyan, ahogy én ismerem és képzelem és szeretem és egy csomó külföldi tudóssal fogunk odamenni, akiknek a véleménye az egyedül mérvadó és vigasztaló számomra ebben a rettenetes kis országban." Dudar megválasztásában tehát nála személyes és kutatástechnikai, tehát egyáltalán nem személyes okok kapcsolódtak össze. Ekkor, július 28-án egyébként Tomori Viola fejében már szinte teljesen kész volt a dudari falutanulmányozás programja. Budaynak, akitől véleményt, megerősítést és némi gyakorlati segítséget is kért, ezt rendszeresen meg is írta : „Az angolok [szeptember] 6-án d. u. 2 órakor érkeznek Pestre. Aznap, d. u. a Műv. Koll. teát kéne adjon nekik, valami szép helyen, estére pedig